PRO SCIENTIA RURALIS

PRO AGRICULTURA HARGITAE UNIVERSITAS ALAPÍTVÁNY

A CSERNÁTONI HASZMANN PÁL MÚZEUM ALAPÍTÁSÁNAK ELŐKÉSZÜLETEI ÉS MŰKÖDÉSÉNEK KEZDETE (1970-ES ÉVEK)
ON THE ESTABLISHMENT, OPENING AND EARLY YEARS OF THE HASZMANN PÁL MUSEUM (1970S)

DIMÉNY-HASZMANN ORSOLYA
Haszmann Pál Múzeum, Alsócsernáton
haszmannorsi@yahoo.com

2025. (X. évfolyam) 1. lapszám 

Screenshot 2026-08-25 at 17.52.37

Absztrakt

A személyes-családi jelleggel bíró csernátoni Haszmann Pál Múzeum keletkezésének történetét – az alapító, Haszmann Pál szakmai útja és tevékenysége mellett – szervesen egészíti ki a szűkebb és tágabb kontextus, valamint az a történelmi keret, amelyben az intézmény létrejött. A tanulmány  ezt a szempontot elemzi szak- és levéltári források alapján, helyenként kiegészítve a családi levéltár idevonatkozó dokumentumaival, valamint a témában megjelent korabeli sajtóanyagokkal és szóbeli történeti anyagokkal. Kitér arra is, hogy az intézmény miként vált több évtized alatt a közösség kulturális identitásának szerves részévé.

Kulcsszavak: intézménytörténet, kulturális identitás, levéltéri szakforrások, Haszmann Pál Múzeum

Abstract

The museum’s origin story, marked by a distinctly personal and familial character — alongside the professional trajectory and work of its founder, Haszmann Pál — is organically complemented by both the narrower and broader context, as well as by the historical framework in which the institution was established. The present study examines this latter aspect on the basis of scholarly and archival sources, supplemented in places by relevant documents from the family archive, as well as by contemporary press materials on the subject and contributions of an oral history nature. It also discusses how the institution has, over the course of several decades, become an integral part of the cultural identity of the community.

Keywords: Haszmann Pál Museum, institutional history, cultural identity, archival sources

Iro­da­lom

  1. Balázs L. (1987): Színpadra vitt népszokások. In: Bíró Zoltán – Gagyi József – Péntek János (szerk.): Néphagyományok új környezetben. Tanulmányok a folklorizmus köréből. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest.
  2. Bodó J. (szerk.) (1998): Fényes tegnapunk. Tanulmányok a szocializmus korszakáról. Helyzet Könyvek, Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda.
  3. Demeter Cs. (2014): Rurbanizáció. Területfejlesztési és modernizációs politika Székelyföld elmaradott régióiban – 1968–1989. Státus, Csíkszereda.
  4. Dimény-Haszmann O. (2013): A csernátoni Haszmann Pál Múzeum. Székely Nemzeti Múzeum – T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy.
  5. Dimény-Haszmann O. (2018–2019): A csernátoni Haszmann Pál Múzeum alapításának előtörténete, megnyitása és kezdeti működése. Acta Siculica, 431–449.
  6. Dimény-Haszmann O. (2021): A csernátoni Haszmann Pál Múzeum. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár.
  7. Gagyi J. (2009): Fejezetek Románia 20. századi társadalomtörténetéhez. Mentor, Marosvásárhely.
  8. Keszeg V. (2018): Írás versus beszéd: kommunista narratívumok írásban és szóban. In: Jakab Albert Zsolt (szerk.): A beszélés antropológiája. Egyetemi jegyzet (NEJ 9.). BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet – Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 342–363.
  9. Kónya Á. (1971): Amit a csernátoni völgy kínál. Megyei Tükör, VI. évf., 6.
  10. Kónya Á. (1999): Amíg megnyílt a csernátoni múzeum. Háromszék, szeptember 24., 13.
  11. Lénárt A. (2002): Magyar Skansen és a Székely Nemzeti Múzeum. In: Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum százhuszonöt éves jubileumára. T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 155–203.
  12. Novák Cs. Z. (szerk.) (2011): Aranykorszak? A Ceauşescu-rendszer magyarságpolitikája I. 1965–1974. Pro-Print, Csíkszereda.
  13. Novák Cs. Z. (szerk.) (2016): Holtvágányon. A Ceauşescu-rendszer magyarságpolitikája II. 1974–1989. Pro-Print, Csíkszereda.
  14. Novák Cs. Z. – Tóth-Bartos A. – Kelemen K. L. (2013): Újjászületés. Háromszékből Kovászna. Kovászna megye megszervezése és intézményesülése 1968–1972. Háromszék Vármegye Kiadó – Pro-Print Kiadó, Sepsiszentgyörgy – Csíkszereda.
  15. Pál J. (1993): A Székely Nemzeti Múzeum. Aetas, 3. sz., 212–219.
  16. Pozsony F. (2004): Néprajzi gyűjtemények az erdélyi múzeumokban. Magyar Múzeumok, X/1., 25–27.