PRO SCIENTIA RURALIS

PRO AGRICULTURA HARGITAE UNIVERSITAS ALAPÍTVÁNY

SZÜLŐI PERCEPCIÓK A DIGITÁLIS ESZKÖZÖK ELŐNYEIRŐL ÉS HÁTRÁNYAIRÓL
PARENTS' PERCEPTIONS OF THE ADVANTAGES AND DISADVANTAGES OF DIGITAL DEVICES

MOLNÁR ORSOLYA
Debreceni Egyetem, Magyarország/Marosszentgyörgy
molnars.orsolya@gmail.com

DOI: https://doi.org/10.59357/ProSciRural.2025.1.04

2025. (X. évfolyam) 1. lapszám 

PDF
Screenshot 2026-08-25 at 17.52.37

Absztrakt

 

A digitális eszközök mindennapi használata átformálja a gyerekkort és a szülői szerepfelfogást, miközben a szülők arra kényszerülnek, hogy folyamatosan mérlegeljék az eszközhasználat előnyeit és kockázatait. A tanulmány célja, hogy kvalitatív módszerrel feltárja, hogyan érzékelik a szülők az 5-8. osztályos gyerekeik digitális eszközhasználatát. A kutatás során 30 szülővel készítettem félig strukturált interjúkat, amelyeket narratívaelemzéssel, deduktív kódolás alkalmazásával, illetve az ATLAS.ti szoftver segítségével dolgoztam fel. Az elemzés rámutat, hogy a szülők a digitális eszközöket a „jó gyerekkor” és a „jó szülőség” elengedhetetlen feltételének tekintik, amit ugyanakkor nehezen tudnak ellenőrizni. Az eredmények összhangban állnak a nemzetközi kutatásokkal: a szülői percepciók szerint a digitális eszközök hasznos erőforrások a hétköznapokban, azonban olyan közeget teremtenek a gyerekek számára, amely egyben számos veszélyforrást is jelent.

Kulcsszavak: digitális eszközhasználat, szülői percepciók, digitális szülőség, online veszélyek, online előnyök

Abstract

The everyday use of digital devices is reshaping childhood and perceptions of the parental role, while parents are compelled to continuously weigh the benefits and risks associated with device use. The aim of this study is to explore, through a qualitative approach, how parents perceive the digital device use of their children attending grades 5-8. During the research, I conducted semi-structured interviews with 30 parents, which were analyzed using narrative analysis, deductive coding, and the ATLAS.ti software. The analysis reveals that parents regard digital devices as an indispensable condition for both a “good childhood” and “good parenting,” while at the same time finding it difficult to monitor and control their use. The findings are consistent with international research: according to parental perceptions, digital devices serve as valuable resources in everyday life; however, they also create an environment for children that constitutes a source of numerous risks.

 Keywords: digital device use, parental perceptions, digital parenting, online risks, online benefits

Iro­da­lom

  1. Auxier, B., Anderson, M., Perrin, A., Turner, E. (2020): Parenting Children in the Age of Screens. Pew Research Center, https://www.pewresearch.org/internet/2020/07/28/parenting-children-in-the-age-of-screens/ 
  2. Bagoly, A. (2023): Vírushelyzet után: Szülői mediáció és veszélyérzékelés. Pro Scientia Ruralis, VIII. évfolyam, 1. lapszám, 49-67., DOI: https://10.59357/ProSciRural.2023.1.03.
  3. Balakrishnan, R., Charania, A. (2023): Parental Digital Competence and Influences on Parenting Mediation. Studies in Technology Enhanced Learning, 3.3., DOI: https://doi.org/10.21428/8c225f6e.e3307987
  4. Bond, E. (2014): Childhood, Mobile Technologies and Everyday Experiences: Changing technologies=changing childhoods?. Springer, 2014, DOI:10.1057/9781137292537
  5. Christofferson, J., Karlsson, M. (2023): Föräldrar & medier 2023: En statistisk undersökning av föräldrars uppfattningar om barn och medier. Statens medieråd (Svéd Médiatanács). https://mediemyndigheten.se/globalassets/rapporter-och-analyser/ungar–medier/foraldrar–medier-2023.pdf 
  6. Csepeli Gy., Prazsák G. (2013): Örök visszatérés? 2.0. Budapest, Apeiron
  7. Fekete Deák, I. (2024): Sinfokommunikációs eszközök használatának hatása a szülő-gyermek kapcsolatra szülői percepciók alapján. Pro Scientia Ruralis, IX. Évfolyam, 2. lapszám, 139-158., DOI: https://doi.org/10.59357/ProSciRural.2024.2.06.
  8. Kutrovátz, K., Balogh, T., Wittinger, B., Király G. (2018): A technológiával kapcsolatos szülői mediáció. Szisztematikus empirikus áttekintés a 2007 és 2017-es évek között megjelent tanulmányok alapján. socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 2018/4, DOI: https://doi.org/10.18030/socio.hu.2018.4.47
  9. Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért – KINCS (2024): A gyermekek digitális eszközhasználatának megítélése. https://www.koppmariaintezet.hu/docs/Gyermekek_digitalis_eszkozhasznalatanak_megitelese.pdf Utolsó letöltés: 2026.04.11
  10. Livingstone, S., S. Haddon, L., Vincent, J., Mascheroni, G., Ólafsson, K. (2014): Net Children Go Mobile: The UK Report. London: London School of Economics and Political Science. https://www.activematters.org/wp-content/uploads/pdfs/when%20children%20go%20mobile%20-%20report.pdf 
  11. Livingstone, S., Mascheroni, G., Ólafsson, K.(2014): Comparative findings from EU Kids Online and Net Children Go Mobile. 2014, https://pdfs.semanticscholar.org/6274/bb0ec8ddcaff96dcab29429838c6e65d3ccd.pdf, Utolsó letöltés: 2026.04.08
  12. Livingstone, S., Blum-Ross, A. (2020): Parenting for a Digital Future: How Hopes and Fears About Technology Shape Children’s lives. Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/oso/9780190874698.001.0001
  13. Molnár, O. (2024): A gyerekek digitális eszközhasználatára vonatkozó szülői mediáció problémaköre napjainkban. Pro Scientia Ruralis, IX. Évfolyam, 1. lapszám, 181-196., DOI: https://doi.org/10.59357/ProSciRural.2024.1.09
  14. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (2025): Gyermekek a neten és digitális szülőség. Médiahasználat és attitűdök, 2025., https://nmhh.hu/dokumentum/256686/digital_parenting_osszefoglalo_2025.pdf, Utolsó letöltés: 2026.04.11
  15. Office of Communications (Ofcom), Making Sense of Media (MSOM) (2025): Children and Parents: Media Use and Attitudes Report. https://www.ofcom.org.uk/siteassets/resources/documents/research-and-data/media-literacy-research/children/childrens-media-use-and-attitudes-report-2025/childrens-media-literacy-report-2025.pdf?v=396621, Utolsó letöltés: 2026.04.17