PRO SCIENTIA RURALIS

PRO AGRICULTURA HARGITAE UNIVERSITAS ALAPÍTVÁNY

FIATALOK, VIDÉK, VIDÉKKÉP
YOUNG PEOPLE, COUNTRYSIDE, RURAL LANDSCAPE

OKOS ZSUZSANNA Sapientia EMTE, Csíkszeredai Kar okoslzsuzsanna@uni.sapientia.ro

DOI: 10.59357/ProSciRural.2023.1.06

2023. (VIII. évfolyam) 1. lapszám. 91-106.

PDF
folyoirat-borito

Absztrakt

A tanulmány a csíkszeredai középiskolás fiatalok körében végzett kutatás eredményeit ismerteti, amely a fiataloknak a ruralitáshoz való viszonyulását vizsgálta. Az adatfelvétel eredményeit a tanulmány négy témakörhöz kapcsolódóan mutatja be: a vidékről alkotott vélemények, a rurális életforma választása melletti érvek, a vidéki életforma választását akadályozó tényezők, illetve a vizsgált célcsoport vélekedése azzal kapcsolatban, hogy a vizsgált térség mely tényezői lehetnek értékesek egy idegen számára.

Keywords: ruralitás, vidékkép, fiatalok

Abstract

The study presents the results of a survey conducted among young people in secondary school in Miercurea-Ciuc, which investigated young people’s attitudes towards rurality. The results of the data collection are presented in four thematic areas: opinions on the countryside, arguments in favour of rural lifestyle, barriers to choosing a rural lifestyle, and the target group’s perception of what factors of the area under study would be valuable for a foreigner.

Keywords: rurality, rural image, young people

Szakirodalom

  1. Bell, D. (2006): Variations on the rural idyll. In P. Cloke, P.- Marsden, & T.- Mooney, Handbook of Rural Studies (149-160.). London: Sage Publications.
  2. Biró, A. Z. (2020): Székelyföld – milyen vidék? Pro Scientia Ruralis, 1-4. pp. 221-239.
  3. Csurgó, B. (2007): Vidékképek a politikában a parlamenti beszédek tükrében. In Z. Boda, I. Kovách, G. Szoboszlai (szerk.) Fiatal kutatók elitekről, kampányokról, vidékimázsokról. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete.
  4. Csurgó, B. (2013):Vidéken lakni és vidéken élni. Argumentum Kiadó.
  5. Csurgó, B. – Szatmári, A. (2014): Vidéki kultúra, helyi közösség és lokális identitás. Metszetek, 3. szám, pp. 33-51.
  6. Dajnoki, K. – Szabados, G. – Kulcsár, G. – Bácsné Bába, É. (2018): „Visszatérni vidékre” – A vidéki élet kvantitatív és kvalitatív megközelítésben. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, XIII. évfolyam, 3–4. szám, pp. 79-90.
  7. Egresi, I. (2016): Tourism and sustainability in Turkey: Negative impact of mass tourism development. GeoJournal Library, pp. 35-53.2
  8. Kovách, I. (2007): A múlt és a jelen vidékképe. In K. Imre, Vidék- és falukép a változó időben (7-11.). Argumentum Kiadó.
  9. Kovách, I. (2012): A vidék az ezredfordulón. Argumentum Kiadó.
  10. Kovács, A. D. – Farkas, J. Z. – Perger, É. (2015): A vidék fogalma, lehatárolása és új tipológia kísérlete. Tér és Társadalom, 29. évf., 1. szám, pp. 11-24.
  11. Kovács, E. V. (2020): A turizmus, mint a vidéki térség kitörési lehetősége. Economica, XI. Új évf., 1-2 sz., pp. 43-48.
  12. Megyesi, B. (2007): Vidékiek és városiak. A tudás–és imázshasználat hatásai a vidéki Magyarországon, L’Harmattan–MTA PTI, Budapest.
  13. Mormont, M. (1987): Rural nature and urban natures. Sociologia Ruralis, Vol.27 No.1., pp. 3-20.