TEHÉNTRÁGYA KOMPOSZTÁLÁSA ÉS A KELETKEZETT KOMPOSZT JÓTÉKONY HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA

Absztrakt

A komposztálás során a biológiailag bontható hulladék aerob úton stabilizált szerves anyag, ásványi anyagok és mikrobiális termékek (fermentumok) összességét tartalmazó komposzt keletkezik. Talaj termőképességének javítására alkalmazható, melynek során a biológiai aktivitás fokozódik. Kutatásunk célja a tehéntrágya-alapú komposzt jótékony hatásának vizsgálata és az optimális föld–komposzt keverékarány meghatározása a vajretek hatékonyabb termesztése érdekében. Az általunk számolt recept alapján ipari és laboratóriumi szinten vizsgáltuk a tehéntrágya és más anyagkeverékek (szalma, ágnyesedék) komposztálását. A kész, rostált komposztok részletes jellemzése után különböző komposzt–földkeverék arányokat alkalmazva a vajretek csírázását vizsgáltuk tápanyagkivonatokon (komposzttea), ezt követően növénynövekedési kísérletet is végeztünk.

Kulcsszavak: komposzt, tehéntrágya, vajretek, csíráztatás, növénynövekedés

Abstract

Biodegradable waste can be composted, and through this process a stable product called compost is produced, which is rich in humus, nutrients, and bacterial fermentation products. Compost can be used as a soil amendment; thus, soil fertility, nutrient content, organic matter content, porosity, and water-holding capacity can be increased. The objective of our research was to monitor the dairy farm waste composting process at industrial and laboratory scale and to determine the beneficial effect of compost on radish cultivation. We investigated germination using different compost extract-to-water ratios, and further plant growth experiments were conducted with different soil–compost ratios.

Keywords: compost, dairy farm waste, radish, germination, plant growth

Szakirodalom

Buruzs, A., Csőke, B., Czupy, I., Domokos, E., Fazekas, B., Horváth, L., Kárpáti, Á., Kovács, B., Kurdi, R., Nagy, G., Pitás, V., Szűcs, I., Szabó, I., Thury, P., Torma, A., Vagdalt, L., Vágvölgyi, A., Várhegyi A. (2012): Környezetmérnöki Tudástár, Hulladékgazdálkodás II., Pannon Egyetem – Környezetmérnöki Intézet, Veszprém.
Czupy, I., Vágvölgyi, A., Domokos, E. (2011): Mezőgazdasági (növénytermesztés, állattartás, erdészeti) hulladékok kezelése és hasznosítása, Pannon Egyetem – Környezetmérnöki Intézet, Magyarország.
Diaz, L. F., Bertoldi, M. de, Bidlingmaier, W., Stentiford, E. (2007): Compost Science and Technology. The Boulevard, Langford Lane, Kidlington.
Kovács, I. (2005): Komposztálás. Szaktudás Kiadó Ház Rt., Budapest.
Mitetul, A. C., Popa, M. E. (2011): Seed germination bioassay for toxicity evaluation of different composting biodegradable materials. Romanian Biotechnological Letters, 16, 121–129.
Nancy, M. T., Marianne, E. K. (1997): Composting in the classroom. Cornell University, pp. 54, 83–90.
Paradelo, R., Moldes, A. B., Prieto, B., Sandu, R. G., Barral, M. T. (2010): Can stability and maturity be evaluated in finished composts from different sources. Compost Science and Utilization, 18, 73–86.
Zöldhulladék elszállítók (2018): https://zoldhulladekelszallitas.hu/komposztalas-folyamata-es-feltetelei/ Letöltve: 2018.04.04.

PRO SCIENTIA RURALIS