PRO SCIENTIA RURALIS

PRO AGRICULTURA HARGITAE UNIVERSITAS ALAPÍTVÁNY

A SZÉKELYFÖLDI TURIZMUS KOMMUNIKÁCIÓS KIHÍVÁSAI ÉS LEHETŐSÉGEI
COMMUNICATION CHALLENGES AND OPPORTUNITIES IN THE TOURISM SECTOR OF SZEKLERLAND

SZÉKELY KINGA KATALIN
Sapientia EMTE, Csíkszereda
szekelykinga@uni.sapientia.ro

DOI: https://doi.org/10.59357/ProSciRural.2024.2.02

2024. (IX. évfolyam) 2. lapszám. 41-76. 

PDF
Borito_24_2

Absztrakt

A feltáró jellegű kutatás a digitális technológiák és a közösségi média eszközeinek alkalmazását vizsgálja a székelyföldi turisztikai vállalkozások körében. A kutatás célja annak feltérképezése volt, hogy egy alapvetően rurális térségben tevékenykedő turisztikai szereplők miként viszonyulnak a digitalizációhoz, milyen mértékben és milyen formában alkalmazzák a korszerű online kommunikációs és marketingeszközöket, valamint hogy ezek miként járulnak hozzá a vállalkozások versenyképességéhez. A vizsgálat területi keretét Hargita és Kovászna megye adta. A kutatás több módszer kombinációjára épült: kvantitatív adatfelvételként online kérdőíves vizsgálat készült, amelyet kvalitatív interjúk egészítettek ki turisztikai vállalkozók és vállalkozásvezetők körében, továbbá tartalomelemzés keretében sor került a vizsgált vállalkozások online jelenlétének elemzésére is. A tanulmány a kutatási eredmények bemutatása mellett kitér a székelyföldi turizmus tágabb társadalmi és piaci környezetére, valamint azokra a globális trendekre – különösen a digitalizációra, az új típusú turisták megjelenésére és az élménygazdaság térnyerésére –, amelyek a turisztikai marketingkommunikáció átalakulását meghatározzák. A kutatás hozzájárul a székelyföldi turisztikai szektor aktuális helyzetének megértéséhez, és alapot kínál a digitalizációval kapcsolatos további elemzésekhez és fejlesztési irányok kijelöléséhez.

Kulcsszavak: turisztikai kommunikáció, digitalizáció, turisztikai vállalkozások, online jelenlét

Abstract

This exploratory study examines the use of digital technologies and social media tools among tourism businesses operating in Szeklerland. The aim of the research was to explore how tourism actors working in a predominantly rural region relate to digitalization, to what extent and in what forms they apply contemporary online communication and marketing tools, and how these practices contribute to the competitiveness of their businesses. The territorial scope of the study covers Harghita and Covasna counties. The research is based on a mixed-methods approach, combining quantitative data collection through an online questionnaire with qualitative interviews conducted with tourism entrepreneurs and business managers. In addition, a content analysis was carried out to examine the online presence of the surveyed enterprises. Beyond presenting the empirical findings, the study also addresses the broader social and market context of tourism in Szeklerland, as well as global trends—particularly digitalization, the emergence of new types of tourists, and the growing importance of the experience economy—that shape the transformation of tourism marketing communication. The research contributes to a better understanding of the current state of the tourism sector in Szeklerland and provides a foundation for further analyses and the identification of future development directions related to digitalization.

Keywords: tourism communication, digitalization, tourism enterprises, online presence

Szakirodalom

  1. Beatrice, S., Mihãlcescu, C. (2013): The Impact And Perspectives Of The E-Tourism At A Global Level. Romanian Economic Business Review, Romanian-American University, 8 (4.1), 289-296.
  2. Benyon, D., Quigley, A., O’Keefe, B., Riva, G. (2014): Presence and digital tourism. AI & Society, 29 (4), 521-529.
  3. Buhalis, D. (2003): eTourism: Information technology for strategic tourism management. London: Pearson (Financial Times/Prentice Hall).
  4. Erős L. (2013): Székelyföld vendéglátó egységeinek online marketingkommunikációs szokásai. Erdélyi Múzeum, 75, 3, 128-141.
  5. Florida, R. (2002): The Rise of the Creative Class, and how its transforming work, leisure, community and everyday life. Basic Books.
  6. Fotis, J., Buhalis, D., Rossides, N. (2012): Social Media Use and Impact during the Holiday Travel Planning Process. In: Fuchs, M.–Ricci, F.–Cantoni, L. (szerk): Information and Communication Technologies in Tourism. Vienna: Springer.
  7. Fotis, J. – Buhalis, D. – Rossides, N. (2011): Social Media Impact on Holiday Travel Planning:The case of the Russian and the FSU Markets. International Journal of Online Marketing, 1 (4), 1-19.
  8. Guld Á. (2022): A Z generáció médiahasználata. Jelenségek, hatások, kockázatok. Budapest: Libri Könyvkiadó.
  9. Horváth A. – Nagy B. (2021): „Nemesi” turizmus Háromszéken? Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 6:4, 28-50. https://doi.org/10.15170/TVT.2021.06.04.03
  10. Jacobson, L. (1993): Garage Virtual Reality. Sams Publishing.
  11. Kovács Gy. E., Csegezi N. Sz. (2018): Analysis of the Romanian tourism websites from the responsive design and user experience point of view. Forum on Economics and Business 21 (136), 66–82.
  12. Lőrincz K., Sulyok J. (2017): Turizmusmarketing. Budapest: Akadémia Kiadó.
  13. Lungu, P. (2018): Scurtă radiografi e a pieței de turism online din România. https://www.turism20.ro
  14. Mátyás J. (2017): Storytelling a marketingben és a turizmusban storytelling nyelvészeti aspektusban. Köztes Európa, 9 (1-2), Szeged, 223-231.
  15. Mester T. (2013): A magyar lakosság utazási szokásai 2012-ben. Turizmus Bulletin 15 (1) 20- 40.
  16. Michalkó G.–Rátz T. (2005): A kulturális turizmus élmény-gazdaságtani szempontjai. In: Enyedi Gy., Keresztély K. (szerk.): A magyar városok kulturális gazdasága. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ, 123–141.
  17. Nagy B. (2019): A turizmusmarketing online felületei Székelyföldön – összefüggések a valós forgalommal. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 4, 3, 52-68. DOI: 10.15170/TVT.2019.04.03.04
  18. Papp-Váry Á. (2020): Az influencer marketing alapjai – gyakorlati áttekintés. Annales Tomus XII, 71-90.
  19. Pine, J., Gilmore, J. H. (1999): The Experience Economy. Work is Theatre & Every Business a Stage. Boston Massachusetts: Harvard Business School Press.
  20. Pirnar, I., Icoz, O., & Icoz, O. (2010): The new tourist: Impacts on the hospitality marketing strategies. EuroCHRIE Amsterdam: Passion for hospitality excellence. Amsterdam: the 25th–28th October, 25–28.
  21. Raffay Z. (2020): A COVID-19 járvány hatása a turisták fogyasztói magatartásának változására, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Marketing és Turizmus Intézet.
  22. Sas I. (2012): Reklám és pszichológia a webkorszakban. Budapest: Kommunikációs Akadémia.
  23. Székely K. K. (2021): Online Communication in the Tourism Sector in Times of Pandemic. In: Nagy B. (szerk): Global Challenges – Local Answers. Interdependencies or Slobalisation? Kolozsvár: Risoprint, 1283–1294.
  24. Székely K. (2022): Informális megoldások vidéki turisztikai szereplők gyakorlatában. In: Korunk. 33:10, 57-67.
  25. Székely K. – Biró A. Z. (2022): Rurális identitás és turizmus – vállalkozók szemszögéből. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek. 19:2, 54-66.
  26. Tóth-Batizán E. E. (2020): A turisztikai piacszerkezete és etnikai turizmus Székelyföldön. Doktori értekezés, Budapest.
  27. Vaida Sz. (2022) A turizmus fellendítése egy világjárvány árnyékában A Visit Harghita Family-Friendly tanúsítvány szerepe a Hargita megyei turisztikai vállalkozók életében. Szakdolgozat, Csíkszereda: Sapientia EMTE
  28. Zátori A. (2018): Élménymenedzsment a turizmusban. Budapest: Akadémiai Kiadó.