PRO SCIENTIA RURALIS

PRO AGRICULTURA HARGITAE UNIVERSITAS ALAPÍTVÁNY

ERDÉSZPÁLYA, ERDŐ ÉS ERDŐGAZDÁLKODÁS – SZÉKELYFÖLDI ERDÉSZEK ATTITŰDJÉNEK VIZSGÁLATA
FORESTERS' CAREERS, FOREST AND FOREST MANAGEMENT - A STUDY OF FORESTERS' ATTITUDES IN SZEKLERLAND

SÁROSI-BLÁGA ÁGNES
KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, Csíkszereda
agnesblaga@gmail.com

2022. (VII. évfolyam) 1. lapszám 54-71.

PDF
borito-22-1

Absztrakt

Az elmúlt években globális, Uniós és országos szinten is fő prioritássá vált az erdők komplex szerepére való figyelés, valamint az erdők egészségének megőrzése. Ennek egyik eszköze a többszintű stratégiai tervezés, s ezáltal az erdők különféle funkciói közötti egyensúly megőrzése, amelyen belül a társadalmi szereplők kulcsfontosságúak lehetnek. A romániai erdőgazdálkodási struktúrában a magán és az állami erdészetek szakmai szereplői az erdőállomány kezelésének (megőrzés, létesítés, nevelés), értékesítésének, valamint az ezekkel kapcsolatos szabályok betartásának. A tanulmányban a Nagyküküllő Közbirtokossági Unió és a csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának
együttműködésével 2022-ben megvalósuló, erdészek körében végzett felmérés alapján azt vizsgálom, hogy a székelyföldi erdészek hogyan viszonyulnak az erdészpályához, az erdőgazdálkodáshoz, és általános értelemben az erdőhöz, valamint azt, hogy ezekben a viszonyulásmódokban milyen generációs különbségek és hasonlóságok vannak.

Kulcsszavak: erdőgazdálkodás, erdészek, attitűdvizsgálat, generációs különbségek

Abstract

In recent years, at global, EU and national level, attention to the complex role of forests and the health of forests has become a key priority. One of the tools is multi-level strategic planning, and thus maintaining a balance between the different forest functions, in which social actors can play a key role. In the forest management structure in Romania, private and public forestry are the professional actors in the management (conservation, reforestation) and sale of forest resources and the enforcement of the rules governing them. In this study, based on a survey among foresters conducted in 2022 by the Nagyküküllő Public Landowners’ Union and the WAC – Center for Regional and Anthropological Research in Miercurea-Ciuc, I will examine the attitudes of foresters in Szeklerland towards the forestry profession, forest management and forests in general, and the generational differences and similarities in these attitudes.

Keywords: forestry, foresters, attitude survey, generational differences

Szakirodalom

  1. Biró, Z. Z. (szerk.) (2018): Csíki Magánjavak. Hagyomány és küldetés. Csíkszereda, Státus Kiadó, 19-127.
  2. Biró, A. Z. (2021): Helyzetkép 2020 – a székelyföldi erdőgazdaság szereplői és működési modelljei. In Biró A. Z. és Tamás L. (szerk.) KÖZÖSSÉGI VAGYON – KÖZÖSSÉGI SZEREP. Székelyföldi erdőgazdálkodás – szempontok, tények,
    lehetőségek. Csíkszereda, Státus Kiadó. 33-73.
  3. Biró, A. Z. – Sárosi-Blága, Á. (2021): Új szempontok az erdőgazdálkodási gyakorlatban. In Biró A. Z. és Tamás L. (szerk.) KÖZÖSSÉGI VAGYON – KÖZÖSSÉGI SZEREP. Székelyföldi erdőgazdálkodás – szempontok, tények,
    lehetőségek. Csíkszereda, Státus Kiadó. 74-88
  4. Agarwal, B. (2001): Participatory exclusions, community forestry, and gender: an analysis for South Asia and a conceptual framework. World Development, 29(10):1623–48. 

  5. Berkes, F. (2004): Rethinking community-based conservation. Conservation Biology, 18(3):621–30.
  6. Buckles D. (szerk.) (1999): Cultivating Peace: Conflict and Collaboration in Natural Resource Management. International Development Research Centre and World Bank. Ottawa, Canada, p. 285.
  7. Burnham, P. (2000): Whose forests? Whose myth? Conceptualisations of community forests in Cameroon. In: Abramson A., Theodossopoulos D. (szerk.) Land, Law and Environment: Mythical Land, Legal Boundaries. Pluto Press, Chapter 2.
  8. Lawrence, A. (2007): Beyond the second generation: towards adaptiveness in participatory forest management. CAB Reviews: Perspectives in Agriculture, Veterinary Science, Nutrition and Natural Resources, 2, No. 028.
    https://www.researchgate.net/publication/248908934

  9. McCarthy, J. (2005): Devolution in the woods: community forestry as hybrid neoliberalism. Environment and Planning A, 37(6): 995–1014. 

  10. Murali, KS. – Sharma, M. – Rao, RJ. – Murthy, IK. – Ravindranath, NH. (2000): Status of participatory forest management in India: an analysis. In: Ravindranath, NH. – Murali, KS. –Malhotra, KC. (szerk.) Joint Forest Management and Community Forestry in India: An Ecological and Institutional Assessment. Oxford and IBH Publication, New Delhi, India; p. 25–8.
  11. Reed, MG. – McIlveen K. (2006): Toward a pluralistic civic science? Assessing community forestry. Society and Natural Resources, 19(7):591–607.
  12. Sárosi-Blága, Á. (2021): Közbirtokosságok helyi támogatási gyakorlata. In Biró A. Z. és Tamás L. (szerk.) KÖZÖSSÉGI VAGYON – KÖZÖSSÉGI SZEREP. Székelyföldi erdőgazdálkodás – szempontok, tények, lehetőségek. Csíkszereda, Státus Kiadó. 89-98
  13. Tamás, L. (2021): Székelyföldi erdőgazdálkodás: szempontok, tények, kihívások. In Biró A. Z. és Tamás L. (szerk.) KÖZÖSSÉGI VAGYON – KÖZÖSSÉGI SZEREP. Székelyföldi erdőgazdálkodás – szempontok, tények, lehetőségek. Csíkszereda, Státus Kiadó. 15-32.
  14. Tamás, L. (2022): A székelyföldi erdővagyon és erdőgazdálkodás mint endogén erőforrás. In Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek XIX. évf. 2. 41-53.