PRO SCIENTIA RURALIS

PRO AGRICULTURA HARGITAE UNIVERSITAS ALAPÍTVÁNY

AZ IKT-ESZKÖZÖK SZÜLŐI KONTROLLJA AZ OLVASÓVÁ NEVELÉS KONTEXTUSÁBAN
PARENTAL CONTROL OF ICT TOOLS IN THE CONTEXT OF LITERACYEDUCATION

NÉMA JUDIT-ESZTER
Debreceni Egyetem, Magyarország/Szováta, Románia
nemajuditeszter@gmail.com

DOI: https://doi.org/10.59357/ProSciRural.2023.2.05

2023. (VIII. évfolyam) 2. lapszám. 79-89.

PDF
psr-23-2

Absztrakt

Az exponenciálisan terjedő digitális technológiákkal a családok, a szülők körében aggályokat vet a kultúra, a könyv válsága, gyermekeik olvasóvá nevelése. A jelen tanulmány alapjául szolgáló kutatásban (2022, 10 félig strukturált interjú) rurális településen élő (Parajd, Hargita megye) diplomás anyákat kérdeztem az IKT-eszközök családi literációs gyakorlataiban való megítéléséről. A korábbi kutatásaim során (Néma, 2023c) jelentős oppozíciót találtam a könyv és IKT-eszközök megítélésében, utóbbit mintegy elsődleges akadályként tematizálva az olvasóvá nevelés folyamatában. Ekképpen jelen tanulmányban a szülői narratívában megjelenő 85 IKT-kontrollt hangsúlyozó kijelentés tartalomelemzése által azt a 6 véleménycsoportot mutatom be, amelyben a megkérdezett édesanyák a gyermeki eszközhasználat szabályozásának szükségességét 6 szempontból részletezik az olvasás vetületében.

Kulcsszavak: IKT-eszközök vs. olvasás, IKT-szülői kontroll, olvasóvá nevelés, családi literáció

Abstract

With digital technologies spreading exponentially, families and parents are concerned about the crisis of culture, of the book, of raising their children to be readers. In the research on which the present study is based (2022, 10 semi-structured interviews), I asked graduate mothers living in a rural settlement (Parajd, Harghita County) about their perception of ICT tools in their family literacy practices. In my previous research (Néma, 2023c), I found a significant opposition in the perception of books and ICT tools, thematising the latter as a primary obstacle in the process of literacy education. Thus, in the present study, I present the 6 groups of opinions in which the interviewed mothers detail the need to regulate children’s use of devices in the context of reading – by analysing the content of 85 statements emphasising ICT control from the parental narrative.

Keywords: ICT tools vs. reading, ICT parental control, reading education, family literacy

Szakirodalom

  1. Andor M. (1999): A könyv mint a kulturális tőke mutatója. Iskolakultúra, 9 (11), 62–70.
  2. Blaskó Zs. (2002): Kulturális reprodukció vagy kulturális mobilitás. Szociológiai Szemle, 2002(2).
  3. Bourdieu, P. (1983): Ökonomisches Kapital, kulturelles Kapital, soziales Kapital. In Reinhard Kreckel (Szerk.), Soziak Ungleichheiten. (183– 198). Göttingen: Schwartz.
  4. Galántai L. (2014): A tőke örök-sége. Reflexiók Pierre Bourdieu tőkeelméletére. Educatio. 2014(4), 643-649.
  5. Gergely E.-E. (2013): Ki olvas ma (még) az iskolában? Erdélyi Társadalom, 11 (1), DOI: 10.17177/77171.127, https://erdelyitarsadalom.ro/files/et21/et-bbu-25-01.pdf
  6. Győri Á. & Balogh K. (2020): Hogyan függ össze a társadalmi integráció az iskolai végzettség szintjének generációk közötti eltérésével? Szocio.hu Társadalomtudományi Szemle, 10(1). 1-24. DOI: https://10.18030/socio.hu.2020.1.1
  7. Hegedűs Sz. (2014):A kulturális tőke szerepe az olvasóvá nevelésben. Olvasásvizsgálat egy városi és egy falusi iskolában. Könyvtári Figyelõ, 60(3),305-320.
  8. Kertesi G. (1995): Cigány gyerekek az iskolában, cigány felnőttek a munkaerőpiacon.
    Közgazdasági Szemle, XLII(1).
  9. McCrindle, M.:Wolfinger, E. (2010): Az XYZ ábécéje. A nemzedékek meghatározása. http://korunk.org/letoltlapok/Z_RKorunk2010november.pdf (Letöltés: 2022. 05. 24.)
  10. Néma J-E. (2022): A családi literáció szerepe rurális közegben élő diplomás családok olvasóvá nevelői habitusában. Iskolakultúra. 32 (12), 89-107.
  11. Néma .-E. (2023a): Olvasásszociológiai paradigmaváltás Erdélyben – A kulturális szegmentáció és a modern osztályfejlődés aspektusai Pierre Bourdieu homológiaelmélete mentén. Valóság Társadalomtudományi Folyóirat. LXVI(1), 82-91.
  12. Néma J-E. (2023b): Szempontok a megváltozott olvasási szokások oktatási integrációjához a generációkutatás tükrében. Új Pedagógiai Szemle. 73 (1-2), 100-109.
  13. Néma J-E. (2023c): Az olvasás funkciójának narratívái rurális családi literációs kontextusban – Szülői olvasói attitűdkutatás. Acta et Sociologica. 14(36), 88 107. DOI: https://10.19055/ams.2023.05/31/4
  14. OECD (2023): OECD Program for International StudentAsessment: PISA Homepage. https://www.oecd.org/en/about/programmes/pisa.html , (letöltés: 2023.12.15.)
  15. Szávai I. (2010): Olvasni jó! Tanulmányok az olvasás fontosságáról. Budapest: Pont Kiadó.
  16. Toc, S (2019): Inequality and social reproduction in Romanian education. Revista Inovație socială 2.
  17. Törőcsik, M. (2011): Fogyasztói magatartás – insigh, trendek, vásárlók. Akadémiai, Budapest.