PRO SCIENTIA RURALIS

PRO AGRICULTURA HARGITAE UNIVERSITAS ALAPÍTVÁNY

SZENTEGYHÁZA VÁROSSÁ VÁLÁSA (1968–1989) (1968–1989)
SZENTEGYHÁZA'S BECOMING A TOWN (1968–1989)

DEMETER CSANÁD
Móra Ferenc Általános Iskola, Székelyudvarhely
dcsanad@gmail.com

DOI: https://doi.org/10.59357/ProSciRural.2025.1.01

2025. (X. évfolyam) 1. lapszám 

PDF
Screenshot 2026-08-25 at 17.52.37

Absztrakt

Szentegyháza (korábban Vlahica) 1968-ban, az új közigazgatási beosztás után kapott városi rangot, Szentegyházasfalu és Szentkeresztbánya egyesülésével, kiegészülve Homoródfürdővel és Lövétebányával. Fejlődését a hagyományos vasipar és a Nicolae Ceaușescu-korszak gyors szocialista iparosítása segítette, különösen Szentkeresztbányán, ahol a főbb intézmények koncentrálódtak.  A szocialista várospolitika hatására lakótelepek, közművek és sportlétesítmények épültek, miközben a kulturális élet is fellendült. Mindezek ellenére nem beszélhetünk egy tipikusan szocialista urbanizációról, hiszen a beruházások mértéke nem érte el a román nagyvárosok szintjét. Ennek okai között szerepelt a város abszolút magyar többségű lakossága. A tanulmány a város intézményes és művelődési fejlődését mutatja be 1968 és 1989 között.

Kulcsszavak: szocialista iparosítás, iparosítás, Szentegyháza, szentkeresztbányai vasgyár

Abstract

Szentegyháza (formerly Vlăhița) was granted city status in 1968 following a new administrative-territorial reorganization, through the merger of the towns of Vlăhița (Szentegyházasfalu) and Baia Sfântu Cruce (Szentkeresztbánya), supplemented by Băile Homorod (Homoródfürdő) and Mina Lueta (Lövétebánya). Its development was supported by the tradition of the iron industry and the accelerated socialist industrialization during the Nicolae Ceaușescu era, particularly in the Baia Sfântu Cruce area, where the main institutions were concentrated. Under the influence of socialist urban policies, apartment blocks, utility networks, and sports facilities were built, while cultural life underwent significant development. However, we cannot speak of a typically socialist urbanization, as the scale of investment did not reach the level of Romania’s major cities. Among the causes was the ethnic structure of the population, which was predominantly Hungarian. The study presents the institutional and cultural evolution of the city during the period 1968–1989.

Keywords: socialist urbanization, industrialization, Vlăhița, the ironworks in Baia Sfântu Cruce

Iro­da­lom

  1. 150 éves a vlahicai Vasipari Vállalat (1975): Vlahica.
  2. Ábrám Z. (1998): Szentegyháza. Juventus.
  3. Barabás L. (é. n.): A fafaragók Klubjának rövid története. Szentegyháza, Városi Könyvtár (kézirat).
  4. Burus T. (2007): Szentegyháza és környéke idegenforgalmi lehetőségei. Csíkszereda.
  5. Demeter Cs. (2007): A vasöntők városa. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok VII. Székelyudvarhely, Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, pp. 257–278.
  6. Demeter Cs. (2011): Falusi urbanizáció és városi ruralizáció. Korunk, 2011/4, pp. 101–107.
  7. Demeter Cs. (2012): Így lettünk város. „Vlahica” várossá válása (1968–1989). Csíkszereda, Státus Kiadó.
  8. Demeter Cs. (2018): Szocialista urbanizáció Szentegyházán. Magyar Várostörténeti Évkönyv XII. 2017, pp. 189–227.
  9. Deletant, D. (2002): România sub regimul comunist. Istoria României. Bucureşti, Editura Corint.
  10. Dezvoltarea Industriei Republicii Populare Române (1964): Culegere de Date Statistice. Bucureşti, Direcţia Centrală de Statistică.
  11. Ionescu, G. (1994): Comunismul în România. Bucureşti, Editura Litera.
  12. Máthé I. – Nagy E. (szerk.) (1998): 40 éves a szentegyházi líceumi oktatás. Csíkszereda.
  13. Süle A. (1990): Terület- és településrendezési tervek Romániában. Régió, I. évf. 1. szám.
  14. Sarány I. – Szabó K. (2001): Megyecsinálók. Csíkszereda.
  15. Szabó A. (1980): Vlahica város monográfiája. Szentegyháza, Városi Könyvtár (kézirat).
  16. Szabó Botár E. – G. Bíró K. (1978): Lövétei szedettesek. Csíkszereda.
  17. Vajda L. (1983): A szentkeresztbányai vasgyártás története. Bukarest, Politikai Könyvkiadó.
  18. Varga E. Á. (1998): Erdély etnikai és felekezeti statisztikája I. Kovászna, Hargita, Maros megye. Népszámlálási adatok 1850–1992 között. Budapest.
  19. Vincze G. (szerk.) (2003): Történelmi kényszerpályák – kisebbségi reálpolitikák II. Dokumentumok a romániai magyar kisebbség történetének tanulmányozásához 1944–1989. Csíkszereda, Pro-Print Könyvkiadó.
  20. Végh A. (é. n.): Szentegyházas-Oláhfalu. Szentegyházasfalu (kézirat).
  21. Végh A. (1986): Mică monografie privind dezvoltarea învăţământului din oraşul Vlăhiţa. Vlăhiţa (kézirat).

 

Periodika

  • Az RKP Hargita Megyei Bizottsága és a Megyei Néptanács napilapja, 1968–1989.
  • Szentegyházai Hírlap. A szentegyházi Gyermekfilharmónia Alapítvány lapja, 1992–1996.