PRO SCIENTIA RURALIS

PRO AGRICULTURA HARGITAE UNIVERSITAS ALAPÍTVÁNY

SZÉKELYFÖLD – MILYEN VIDÉK?
SZEKLERLAND- WHAT KIND OF COUNTRYSIDE?

BIRÓ A. ZOLTÁN
KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja
biroa_zoltan@yahoo.com

2020. (V. évfolyam) 1-4. lapszám 221-242.

PDF
borito-20

Absztrakt

A KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja keretében végzett kutatási programok alapján jelen tanulmány azt a kérdéssel foglalkozik, hogy a Székelyföld értelmezését hogyan alakítják egyrészt a vidék reprezentációjáért és a diskurzusok kialakításáért felelős térségi és térségen kívüli szereplők, másrészt a térségi társadalmi viszonyok és folyamatok (a települések mindennapi élete). A tanulmánnyal szakmai véleménycserét kívánunk kezdeményezni a székelyföldi vidékreprezentációs gyakorlatok, illetve illetve a térségi társadalmi folyamatok összefüggése tárgyában. A térségi társadalmi folyamatokra vonatkozó megállapítások a KAM keretében folytatott kutatásokra alapoznak.

Kulcsszavak: új vidékfejlesztési paradigma, Székelyföld, vidéki változás, a vidék újradefiniálása.

Abstract

Based on the research programmes carried out within the framework of WAC – Center for Regional and Anthropological Research, the present study aims to analyse the issue of how the interpretation of Szeklerland is shaped by the regional and extra-regional actors responsible for the representation of countryside and the forming of discourses on the one hand, and by the regional social conditions and processes (everyday life of the settlement) on the other. Following an indicative presentation of the area the study will provide a brief preview of the Institution’s research aimed at the investigation of the everyday life in Szeklerland.

Keywords: new rural paradigm, Szeklerland, rural change, redefinition of the countryside

Szakirodalom

  1. Almstedt, A., Brouder, P., Karlsson, S. & Lundmark, L. (2014): Beyond post-productivism: from rural policy discourse to rural diversity. European Countryside 4: 297–306.
  2. Anderson, B. (1983): Imagined Communities. Reflections on the Origin and Spread of
    Nationalism. London – New-York.
  3. Biró A. Z. (2008): Székelyföldi helyzetkép – önálló regionális fejlődés. Térség 1: 7 – 26.
  4. Biró, A. Z. (2020): Tudástranszfer, tudáskontextus vidéki térségben. Helyzetkép a szaktanácsadás székelyföldi feltételrendszeréről. In: Biró A. Z. – Magyar F. (szerk.), Szaktanácsadás – agrárium – innováció. Tudástranszfer, tudáskontextus a székelyföldi térségben. Csíkszereda: Státus Kiadó. 11-56.
  5. Biró, A. Z. (2018): Agrárinnovációs folyamat a székelyföldi térségben. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek. Gazdaság-Régió-Társadalom 3: 88-97.
  6. Biró A. Z. (2017): Szakmai és társadalmi szerep –Társadalomtudományi kutatóműhely Csíkszeredában In: Bitay, E – Sipos, G. (szerk.), A romániai magyar tudományosság intézményi keretekben. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum Egyesület, 92-102.
  7. Biró A. Z. (2019): Szeklerland – What Kind of Countryside? Pro Scientia Ruralis 3-4: 129 – 151.
  8. Biró A. Z. (szerk.) (2008): Székelyföldi jövőképek – térségi fejlesztéspolitika. Csíkszereda: Alutus Kiadó.
  9. Biró A. Z. (1995): The Socio-Cultural Bases of the Migration Process in Eastern Transylvania, 1985-1989. In: Sik, E.(ed.) Refugees and Migrants: Hungary at a Crossroads. Budapest: Institut for Political Science of the Hungarian Academy of Sciences,
  10. Biró, A. Z. – Bodó, J. (1999): Exclusion and Incorporation Tehniques in Interethnic Relationships. In: Biró, A. Z. – Lőrincz, J. D. (eds.), Szeklerland in Transition. Essays in Cultural Anthropology. Miercurea-Ciuc: Editura Pro-Print. 197-226.
  11. Biró, A. Z. – Bodó, J. – Gagyi, J. – Oláh, S. – Túros, T. (1999): The Influence of Seasonal Migration on the Szekler Local Community. In: In: Biró, A. Z. – Lőrincz,J. D (eds.), Szeklerland in Transition. Essays in Cultural Anthropology. Miercurea-Ciuc: Editura Pro-Print, 103-126 .
  12. Biró A. Z., – Bodó J., – Gagyi J., – Túros E. (1994): Szocialista urbanizáció a hetvenes-nyolcvanas években. Az átmeneti életformákban működő stabilizációs stratégiák vizsgálata a Csíki-medencében. Antropológiai Műhely 2(5): 81-94.
  13. Biró A. Z., – Bodó J., – Gagyi J., – Túros E., – Oláh S. (1995): Economic Elite in the Székely Country – 1993. Summary of a Descriptive Report. Review of Sociology 1: 143-155.,
  14. Biró A. Z. – Gagyi J. (1999): Romanian-Hungarian Interethnic Realtionships. In: Biró, A. Z. – Lőrincz,J. D (eds.), Szeklerland in Transition. Essays in Cultural Anthropology. Miercurea Ciuc: Editura Pro-Print, 227-278.
  15. Biró A. Z., – Gagyi J., – Péntek J. (1987): Néphagyományok új környezetben.Tanulmányok a folklorizmus köréből. Bukarest: Kriteion Könyviadó,
  16. Biró, A. Z., – Koszta Cs.J., – Mátéffy M. (2004): Vidékfejlesztés Hargita megyében. Regionális Képzési Központ, Csíkszereda: Alutus Kiadó.
  17. Biró A. Z., – Krézsek E., – Ozsváth-Berényi H., – Aczél Zs., – Biró Z. Z. (2019): Nemzeti identitás – lokális identitás – versenyképesség (2011). In: Bodó J. (szerk.) Vidék és Társadalom. DOMUS csoportos kutatási programok. KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja. Csíkszereda: Státus Kiadó, 39-72.
  18. Biró A. Z. – Oláh S. (1999): Monument – Symbol – Identity. In: Biró, A. Z. – Lőrincz,J. D (eds.), Szeklerland in Transition. Essays in Cultural Anthropology. Miercurea-Ciuc: Editura Pro-Print, 17-36.
  19. Biró, A. Z., – Sárosi-Blága Á. (2020): Embeddedness or Marginalization? Aspects for Analysing the Local Embeddedness of Innovative Agricultural Enterprises in Szeklerland. Acta Universitatis Sapientiae, Social Analyses 10: 77−93.
  20. Biró A. Z. – Sárosi-Blága Á. (2018): Beágyazódás vagy marginalizálódás? Szempontok a székelyföldi innovatív agrárvállalkozások vizsgálatához. In: Biró A.Z., Magyar F. (szerk.) Kísérlet vagy modell. Az agrárinnováció, mint székelyföldi fejlesztési paradigma. Csíkszereda: Státus Kiadó, 56-96.
  21. Biró A. Z. – Sárosi-Blága Á. (2017): Scriptek szerepe a rurális elitek roma népességhez való viszonyulásában. In: Biró Z. Zoltán – Jakab Judit (szerk.), Tegnap és ma. Romakutatás a székelyföldi térségben. Csíkszereda: Státus Kiadó 126-140.
  22. Bodó, J. (2009): Persuasion Techniques and Community Reactions in Corund (the Hungarian Autonomous Region) In: Iordachi, C. – Dobrincu D. (eds.), Transforming Peasants, Property and Power. The Collectivization of Agriculture in Romania, 1949-41962.) Budapest, New York: Central European University Press, 355-368.
  23. Bodó J. (szerk.) (2000): Miénk a tér. Szimbolikus térhasználat a székelyföldi régióban. Helyzet könyvek, Csíkszereda: Pro-Print Kiadó.
  24. Bodó J. (2004a): A formális és az informális szféra ünneplési gyakorlata az 1980-as években. Sciantia Humana, Budapest: MTA PTI.
  25. Bodó J. (2004b): „Így kollektivizáltak minket…” Kulturálisantropológiai elemzés két székelyföldi településről. Helyzet Könyvek, KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, Csíkszereda: Pro-Print Kiadó.
  26. Bodó J. (2008): Diskurzusok és életutak a migráció tükrében. Scientia Humana, Budapest: MTA PTI.
  27. Bodó, J. (1999): The Ceremonies of the Private Sphere in the Socialist Period. In: Biró, A. Z. – Lőrincz,J. D (eds.), Szeklerland in Transition. Essays in Cultural Anthropology. Miercure-Ciuc: Editura Pro-Print, 37-48.
  28. Cloke, P. (1997): Country backwater to virtual village? Rural studies and ‘the cultural turn”. Journal of Rural Studies 13 (4): 367-375.
  29. Csurgó, B., – Kovách,I., – Kucerova E. (2008): Knowledge, Power and Sustainability in Contemporary Rural Europe. Sociologia Ruralis 48(3): 292-312.
  30. Egyed Á. (2013): A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1989-ig. Csíkszereda: Pallas-Akadémia Könyvkiadó.
  31. Floysand, A. – Sjoholt, P. (2007): Rural Development and Embeddedness: The Importance of Human Relations for Industrial Restructuring in Rural Areas. Sociologia Ruralis 47(3)
  32. Frouws, J. (1998): The Contested Redefinition of the Countryside. An Analysis of Rural Discourses in The Netherlands. Sociologia Ruralis 38(1): 54-68.
  33. Halfacree, K.H., (2006): Rural space: constructing a three-fold architecture. In: Marsden, T. Cloke, P. – Mooney, P. (eds.) Handbook of Rural Studies. Sage Publications, London, 44-62.
  34. Hinrics, C.C. (2000): Embeddedness and local food systems: notes on two types of direct agricultural market. Journal of Rural Studies 16 (3): 295-303.
  35. Jones, O. (1995): Lay discourses of the rural: developments and implications for rural studies. Journal of Rural Studies 11(1): 35-49.
  36. KAM (2004): Székelyföldi háztartásvizsgálat. KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja. Kézirat.
  37. KAM (2011): Székelyföldi háztartásvizsgálat. KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja. Kézirat.
  38. Korsgaard, S., – Anderson, A.R. (2011). Enacting entrepreneurship as social value creation. International Small Business Journal 29(2): 135-151.
  39. Korsgaard, S., – Müller, S., –Tanvig, H.V. (2015):Rural entrepreneurship or entrepreneurship in rural – between place and space. International Journal of Entrepreneurial Behavior & Research 21(1): 5-26.
  40. Kovách I. (2O12): A vidék az ezredfordulón. A jelenkori magyar vidéki társadalom szerkezeti és hatalmi változásai. MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Argumentum,Budapest.
  41. Kovách, I. – Kucerova, E. (2006): The Project Class in Central Europe: The Hungarian and Czech Cases. Sociologia Ruralis 46(1): 3-21.
  42. Kovács, J. (2018): A társadalmi beágyazódást alakító tényezők vizsgálata Székelyföldön. In: Biró A. Z. – Magyar, F. (eds.),. Kísérlet vagy modell? Az agrárinnováció, mint székelyföldi fejlesztési paradigma. Csíkszereda: Státus Kiadó, 97-117.
  43. Laki, L. – Biró A. Z. (2001a): A globalizáció peremén. Kunhegyes térsége és a Csíki- medence az ezredfordulón. Európa Tanulmányok 6., Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete.
  44. Laki, L. – Biró A. Z. (2001b): On the Edge of Globalisation. Central European Political Science Review 2(5): 185-218.
  45. Mackay, M., – Perkins, H. C. – Espiner, S. (2009): The Study of Rural Change from a Social Scientific Perspective: A Literature Review and Annotated Bibliography. Lincoln, New Zealand: Lincoln University, Department of Social Science, Parks, Recreation, Tourism and Sport.
  46. Marsden, T., – Murdoch, J., – Lowe, P. ,– Munton, R. – Flynn, A. (1993): Constructing the Countryside. London: University College London Press.
  47. Mormont, M. (1990): Who is rural? Or how to be rural: towards a sociology of the rural. In: Marsden, T. – Lowe,P. – Whatmore, S. (eds.) Rural Restructuring. David Fulton, London.
  48. Murdoch, J. (2000): Networks: A New Paradigm of Rural Development? Journal of Rural Studies 16(4): 407–419.
  49. Murdoch, J. (2003): Co-constructing the countryside: hybrid networks and the extensive self. In: P. Cloke (ed.), Country Visions (Chapter 15). United Kingdom: Pearson Education Limited.
  50. Murdoch, J. – Marsden, T. (1994): Reconstituting Rurality: Class, Community and Power in the Development Process. London: University College London Press.
  51. Nordberg, K. (2021): Distributed Rural Proofing – An Essential Tool for the Future of Rural Development? Sociologia Ruralis 61(1): 141-162.
  52. Nygard, B. – Storstadt, O. (1998): De-globalization of Food Markets? Consumer perception of Safe Food: the Case of Norway. Sociologia Ruralis 38(1): 36-54.
  53. Oláh S. (2009): Collectivization in the Odorhei District. In: Iordachi, C. – Dobrincu, D. (eds.), Transforming Peasants, Property and Power. The Collectivization of Agriculture in Romania, 1949-1962. Budapest, New York:Central European University Press, 229-249.
  54. Oláh S. (2004): Modernizációs törekvések a Székelyföldön, 1940-1944. In: Nemzet a társadalomban. Budapest: Teleki László Alapítvány, 133-150.
  55. Oláh, S. (1999a): An Overview of the Pre-History of Migration in Szeklerland. In: Biró, A. Z. – Lőrincz,J. D (eds.), Szeklerland in Transition. Essays in Cultural Anthropology. Miercurea-Ciuc: Editura Pro-Print, 83-102.
  56. Oláh, S. (1999b): Gypsy-Hungarian Relations: A Study about the Gypsy Image of Majority Hungarians Living in Homoródalmás. In: Biró, A. Z. – Lőrincz,J. D (eds.), Szeklerland in Transition. Essays in Cultural Anthropology. Miercurea-Ciuc: Editura Pro-Print, 279-289.
  57. Páll Z. (2016): Pedagógusok viszonyulása az IKT eszközök használatához. Pro Scientia Ruralis 1(2-3): 192-204.
  58. Ray, C. (1998). Culture, intellectual property and territorial rural development. Sociologia Ruralis 38(1): 3-20.
  59. Sárosi-Blága Á. (2019): A rurális elit téralapú identitásszerkezetének elemzése egy székelyföldi térségben. Metszetek 8(2): 32-49.
  60. Shucksmith, M. (2010): Disintegrated Rural Development? Neo-endogenous Rural Development, Planning and Place-Shaping in Diffused Power Contexts. Sociologia Ruralis 50(1): 1-14.
  61. Soliva, R. (2007): Landscape stories: Using ideal type narratives as a heuristic devices in rural studies. Journal of Rural Studies 32(1): 62-74.
  62. Tovey, H. (2008): Introduction: Rural Sustainable Develompment in the Knowledge Society Era. Sociologia Ruralis 48(3): 185-199.
  63. van der Ploeg, J. D., – Renting, H., – Brunori, G., – Knickel, K., – Mannion, J., – Marsden, T., – De Roest, K., – Sevilla-Guzmán, E. – Ventura, F. (2000): Rural Development: From Practices and Policies towards Theory. Sociologia Ruralis 40(4): 391–408.
  64. Vanclay, F., – Enticott, G. (2011): The role and functioning of cultural scripts in farming and agriculture. Sociologia Ruralis 51(XXXX) 256 -271.
  65. Welter, F. (2011): Contextualizing Entrepreneurship – Conceptual Challenges and Ways Forward. Entrepreneurship Theory and Practice 35(1): 165-84.
  66. Woods, M. (2007): Engaging the global countryside: globalization, hybridity and the reconstitution of rural place. Progress in Human Geography 31: 485 – 507.