PRO SCIENTIA RURALIS

PRO AGRICULTURA HARGITAE UNIVERSITAS ALAPÍTVÁNY

DIGITÁLIS GENERÁCIÓ, HAGYOMÁNYOS ÉRTÉKEK. A KÉZDIVÁSÁRHELYI FIATALOK CSALÁDALAPÍTÁSI ATTITŰDJEI ÉS ONLINE VILÁGKÉPE
DIGITAL GENERATION, TRADITIONAL VALUES: FAMILY FORMATION ATTITUDES AND ONLINE WORLDVIEW OF YOUTH IN TÂRGU SECUIESC

SZÖLLŐSI TAMÁS
Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Gyergyószentmiklós
tamas.szollosi@ubbcluj.ro

DOhttps://doi.org/10.59357/ProSciRural.2024.2.04.

2024. (IX. évfolyam) 2. lapszám. 98-117. 

PDF
Borito_24_2

Absztrakt

A tanulmány a kézdivásárhelyi fiatalok digitális életmódját és értékrendjét vizsgálja, a 2020-as és 2025-ös adatfelvételek összevetésével. Az eredmények szerint a fiatalok univerzális digitális eszközhasználata nem vezetett értékvesztéshez: a család, a közösség és a kapcsolatok továbbra is központi szerepet töltenek be. A kutatás a „digitális tradicionalizmus” jelenségét azonosítja, ahol a modern technológia a hagyományos életcélok új kifejezési tere.

Kulcsszavak: digitális tradicionalizmus; ifjúsági értékrend; közösségi média; család és modernitás; glokalizáció

Abstract

The study examines the digital lifestyle and value orientation of young people in Kézdivásárhely, focusing on their relationship with family, community, and technological modernity. Comparing data from 2020 and 2025, the results show that while digital tool usage is nearly universal, traditional family and community values remain dominant. The findings confirm the phenomenon of “digital traditionalism”: modern technologies serve as new media for expressing traditional life goals such as family, relationships, and local identity.

Keywords: digital traditionalism; youth values; social media; family and modernity; glocalization

Szakirodalom

  1. Bodó, B. (2020). Digitális kultúra és közösségi média a Kárpát-medencében. Budapest: Gondolat Kiadó.
  2. Boyd, D. (2014). It’s complicated: The social lives of networked teens. New Haven, CT: Yale University Press.
  3. Braun, V., & Clarke, V. (2006). Using thematic analysis in psychology. Qualitative Research in Psychology, 3(2), 77–101. https://doi.org/10.1191/1478088706qp063oa
  4. Castells, M. (2010). The rise of the network society (2nd ed.). Wiley-Blackwell. https://doi.org/10.1002/9781444319514
  5. Coyne, S. M., Rogers, A. A., Zurcher, J. D., Stockdale, L., & Booth, M. (2020). Does time spent using social media impact mental health? Computers in Human Behavior, 104, 106160. https://doi.org/10.1016/j.chb.2019.106160
  6. Fotea, I. (2022). Youth and family values in contemporary Romania. Romanian Journal of Communication and Public Relations, 24(2), 47–62.
  7. Horváth, I. (2018). Székely identitás és modernizáció. Kolozsvár: Kriterion Kiadó.
  8. Inglehart, R., & Norris, P. (2016). Trump, Brexit, and the rise of populism: Economic have-nots and cultural backlash. Harvard Kennedy School Working Paper, RWP16-026.
  9. Jiang, L. C., & Hancock, J. T. (2013). Absence makes the communication grow fonder: Geographic separation, interpersonal media, and intimacy in dating relationships. Journal of Communication, 63(3), 556–577.
  10. Kiss, T., & Barna, G. (2022). Erdélyi Ifjúság 2020: Értékek, életstratégiák, közéleti részvétel. Kolozsvár: ISPMN.
  11. Livingstone, S., & Helsper, E. (2007). Taking risks when communicating on the internet: The role of offline social-psychological factors in young people’s vulnerability online. Information, Communication & Society, 10(5), 619–644.
  12. Muise, A., Christofides, E., & Desmarais, S. (2009). More information than you ever wanted: Does Facebook bring out the green-eyed monster of jealousy? CyberPsychology & Behavior, 12(4), 441–444.
  13. Nagy, Á., & Bauer, B. (Eds.). (2020). Magyar Ifjúság 2020. Budapest: Társadalomkutató Intézet.
  14. Nesi, J., Choukas-Bradley, S., & Prinstein, M. J. (2018). Transformation of adolescent peer relations in the social media context: Part 1—A theoretical framework and application to dyadic peer relationships. Clinical Child and Family Psychology Review, 21(3), 267–294.
  15. Papp, Z. A. (2019). Ifjúságkutatás Erdélyben: Értékek és tendenciák 2015–2019. Kolozsvár: ISPMN.
  16. Pew Research Center. (2015). Teens, Technology and Romantic Relationships. https://www.pewresearch.org/internet/2015/10/01/teens-technology-and-romantic-relationships/
  17. Przybylski, A. K., & Weinstein, N. (2017). A large-scale test of the Goldilocks hypothesis: Quantifying the relations between digital-screen use and the mental well-being of adolescents. Psychological Science, 28(2), 204–215.
  18. Suyanto, B., & Saptyasari, A. I. (2022). Digital traditionalism and cultural continuity among Indonesian youth. Journal of Youth Studies, 25(10), 1304–1320.
  19. Török, M. (2021). Hagyományos értékek a digitális generáció életében. Ifjúságkutatás, 19(1), 33–50.
  20. Turkle, S. (2011). Alone together: Why we expect more from technology and less from each other. New York, NY: Basic Books.
  21. Twenge, J. M., Haidt, J., Joiner, T. E., & Campbell, W. K. (2019). Underestimating digital media harm. Nature Human Behaviour, 4(4), 346–348.
  22. Valkenburg, P. M., & Peter, J. (2011). Online communication among adolescents: An integrated model of its attraction, opportunities, and risks. Journal of Adolescent Health, 48(2), 121–127.