PRO SCIENTIA RURALIS

PRO AGRICULTURA HARGITAE UNIVERSITAS ALAPÍTVÁNY

AZ ERDÉLYI MAGYAR ÖNKÉNTES FIATALOK SZOKÁSAI ÉS MOTIVÁCIÓI
HABITS AND MOTIVATIONS OF THE TRANSYLVANIAN HUNGARIAN VOLUNTARY YOUNG PEOPLE

INCZE–BORBÁNDI JOHANNA–MÁRIA
Sapientia EMTE, Marosvásárhely
johanna.incze@yahoo.com

2018. (III. évfolyam) 2. lapszám 38-49.

PDF
18-2-borito

Absztrakt

Az önkéntesség fogalma minden országban más és más jelentést hordoz magában. Tájegységenként változik az önkéntes munka elkezdésének motivációja, és e tevékenység hatása a cselekvést végző egyénre. A tanulmány az erdélyi magyar önkéntes fiatalok szokásainak és motivációinak vizsgálatát tűzte ki célul. Egy nagyobb, az erdélyi önkéntességet vizsgáló kutatás második részének bemutatásával foglalkozik a tanulmány. A kutatás során arra törekedtem, hogy megértsem a válaszoló önkéntes fiatalok (14–35 év közötti személyek) tapasztalatait, értelmezéseit, belső világát, vélekedését a saját maguk által végzett több éves – a társadalom és az egyéni hasznukat is segítő – önkéntes munkáról.

Kulcsszavak: önkéntesség, motivációk, szokások

Abstract

The concept of volunteering has different meanings in every country. The motivation to start volunteering and the impact of this activity on the individual varies from one area to another. The aim of the study is to study the habits and motivations of young Hungarian volunteers in Transylvania. In the study is presented the second part of a larger research on Transylvanian volunteering. Throughout the research, I have sought to understand the experiences, interpretations, inner world, and perceptions of the responding volunteers’ young people (aged 14–35) about their many years of volunteering.

Keywords: volunteering, motivations, habits

Szakirodalom

  1. Armstrong, M.–Murlis, H. (2005): Javadalmazásmenedzsment. Budapest, KJK. KERSZÖV Kiadó, 72–73 old.
  2. Bartal, A. M.–Kmetty, Z. (2011): A magyar önkéntesek motivációi, Matarka, VIII. évfolyam, 4. lapszám, 7–30.
  3. Czike, K.–Szabóné Ivánku, Zs. (2010): Önkéntesség elterjesztése Magyarországon, Önkéntes Központ Alapítvány Kiadója, Budapest, 1–50. (https://weactivevol.eu/wp-content/uploads/2017/07/Hungary_report-3.pdf – utolsó ellenőrzés: 2019.03.15.)
  4. Fényes, H.–Kiss G. (2011): Az önkéntesség szociológiája. Kultúra és közösség, IV. folyam, II. évfolyam, 35–48. old. Önkéntes Központ Alapítvány, Budapest. (Teljes szöveg: http://campuslet.unideb.hu/dokumentumok/tanulmanyok1/Munka/Onkentes_munkarol/FenyesH_KissG_Az_onkentesseg_szociologiaja_KEK.pdf, http://www.kulturaeskozosseg.hu/pdf/2011/1/kek_2011_1_4.pdf – utolsó ellenőrzés: 2019.03.08.)
  5. Fényes, H. (2015): Önkéntesség és új típusú önkéntesség a felsőoktatási hallgatók körében. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen University Press. (Teljes szöveg: http://docplayer.hu/108711172-Fenyes-hajnalka-onkentesseg-es-uj-tipusu-onkentesseg-a-felsooktatasi-hallgatok-koreben.html?fbclid=IwAR2sY4cJBv_he6NnM9RmYJBFv1ArOVJF6grnwXdwAijuEBp9h5u82UIDBow – utolsó ellenőrzés: 2019.03.15.)
  6. Héra, G.–Ligeti, Gy. (2005): Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Budapest, Osiris.
  7. Tőkés, Gy. (2011): A kutatás módszertana a kommunikációtudományokban. Scientia Kiadó, Kolozsvár.