PRO SCIENTIA RURALIS

PRO AGRICULTURA HARGITAE UNIVERSITAS ALAPÍTVÁNY

UDVARHÁZAK, MINT TÁRSADALMUNK ÖRÖKSÉGÉNEK RÉSZEI
MANORS AS PART OF OUR SOCIETY'S HERITAGE

BARABÁS DÓRA
Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár
barabasdorkaa@gmail.com

2018. (III. évfolyam) 3-4. lapszám 17-25.

borito-18-3-4

Absztrakt

Az udvarházak, mint társadalmunk örökségének részei, nyilvánvalóan helyet kell kapjanak településtörténeteinkben, mégis viszonylag keveset foglalkozunk velük Székelyföldön. Számos esetben már elpusztultak, vagy romos állapotban találjuk őket napjainkban, és ezek karbantartását sem tekintik a településeken prioritásnak. Így visszás helyzet alakul ki, hiszen főleg a kisebb falusi közösségekben fontos kellene legyen ezek renoválása és megőrzése. Problémát okoz viszont a tulajdonjog kérdése, mivel állami tulajdonba kerültek hosszabb időre, és bár sokat visszaszolgáltattak, a hozzájuk tartozó birtokokat nem kapták vissza a tulajdonosok. Ebből kifolyólag fenntarthatóságuk kérdésessé vált, bár pozitív példaként említhető, amikor a tulajdonosok koncesszióba adják az épületeket, ahogyan a keresdi Bethlen-kastélynál is tették. Minden bizonnyal a múlt eseményeiben is fontos szerepet kaptak a települések történetében, és ez most sem kellene másképp legyen, hiszen felújított formájukban csodálatos díszei és kulturális központjai lehetnének napjaink falvainak is.

Kulcsszavak: udvarházak, örökségvédelem, Székelyföld

Abstract

Manor houses, as part of our society’s heritage, clearly need to be included in settlement histories, yet relatively little attention is paid to them in Szeklerland. In many cases, they have already been destroyed or are now in a ruined state, and their renovation is not considered a priority today. As a result, especially in smaller rural communities, these manor houses are not valued as they should be in terms of their historical significance. Manor houses have played an important role in the history of settlements. I believe that if these buildings received enough attention, they could once again play an important role, as they looked beautiful in their former glory.

Keywords: manor house, heritage protection, Szeklerland

Szakirodalom

  1. Benkő Elek – Székely Attila (2008): Középkori udvarház és nemesség Székelyföldön. Nap Kiadó, 2008.
  2. Bíró Vencel (1945): Az erdélyi udvarházak gazdasági szerepe a XVII. század második felében. In: Szabó T. Attila: Tudományos Intézet Évkönyve. Kolozsvár: Erdélyi Tudományos Intézet Kiadványa, 1–36. Elérhető (2020.02.26): http://adatbank.transindex.ro/cedula.php?kod=907
  3. Bíró Vencel (1947): Az erdélyi udvarházak gazdasági szerepe a XVII. század második felében. Irodalmi Szemle, 58. évfolyam, 321–322.
  4. B. Nagy Margit (1970): Reneszánsz és barokk Erdélyben. Művészettörténeti tanulmányok. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest.
  5. B. Nagy Margit (1973): Várak, kastélyok és udvarházak. A XVII–XVIII. századi erdélyi összeírások és leltárak. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest.
  6. Csáki Árpád – Nyárádi Zsolt (2019): Nemesi udvarház Bethlenfalván. Lustra, VI. évfolyam, 1. szám, 16–24.
  7. Dávidházi Péter (1972): Régi udvarház: történelem és elidegenedés. Irodalomtörténet, 54. évfolyam, 888–903.
  8. Entz Géza (1992): Középkori udvarházak Erdélyben. Korunk, 4. szám, 109–112.
  9. Kántor Lajos (1983): Az udvarház élete. Korunk, 10. szám.
  10. Krónika (2018): A Béke háza nevet viseli a reneszánsz várkastély. Elérhető (2020.02.29): https://liget.ro/eletmod/a-beke-haza-nevet-viselo-reneszansz-varkastely
  11. Mezős Tamás (2001): Műemlékvédelem – jegyzet és ábraanyag. BME Építészmérnöki Kar, Budapest. Elérhető (2020.02.26): http://www.eptort.bme.hu/doc/mueml/muemlekvedelem_jegyzet_mezos.pdf
  12. Mihály Zita (1997): Székelyszenterzsébeten ellopták a műemléket. Országos Műemlékvédelmi Hivatal Tájékoztatója.
  13. Nyárádi Zsolt (2015): Bögözi nemesi családok és temetkezéseik. In: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve, 10. kötet, 47–76.
  14. Nyárádi Zsolt (2009): Középkori falvak Székelyudvarhely árnyékában. In: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve. Csíkszereda.