VIRGINÁS ZOLNA
Debreceni Egyetem, Szociológia és Társadalompolitikai Doktori Program, Debrecen, Korond
zolna4@yahoo.com
2019. (IV. évfolyam) 1-2. lapszám 7-18.
Az állat-asszisztált terápiát (AAT), mint módszert Boris Levinson amerikai pszichológus dolgozta ki az 1960-as években.
Bevezetése a pszichiátriában és pszichológiában Heiman (1967), Corson, Corson, Gwznne és Arnold (1977), Rynearson (1978), Brickel (1979), valamint Katcher és Friedmann (1980) munkásságához köthető. Egyes külföldi vizsgálatok már az 1980–1990-es években vizsgálni kezdték a társállatokkal való kapcsolat hatásait az emberekre nézve (Jenkins, 1986; Beck, 1986; Stammbach, Turner, 1999; Sátory, 2007 alapján). Napjainkra e vizsgálatok igazolták, hogy az állat-asszisztált foglalkozások hatására endorfinok szabadulnak fel, normalizálódik a vérnyomás, oldódik a magány és a szomorúságérzés. Kutatásunk célja megvizsgálni az állatoknak és az állattartásnak az idősekre gyakorolt – terápiás célból kiaknázható, szervezhető szociális és mentális – hatásait.
Kulcsszavak: állatterápia, idősek, állattenyésztés
Animal-assisted therapy (AAT) was introduced by the American psychologist Boris Levinson in the 1960s.
Animals have positive effects on humans, and the impact of human–animal interaction has been extensively researched, demonstrating a wide range of benefits. Animal-assisted therapy activities promote the release of endorphins, help normalize blood pressure, and reduce feelings of loneliness and sadness. The aim of this study is to determine how animals can improve people’s emotional and physical well-being.
Keywords: animal therapy, elderly, animal husbandry