PRO SCIENTIA RURALIS

PRO AGRICULTURA HARGITAE UNIVERSITAS ALAPÍTVÁNY

ROMA TANULÓK OKTATÁSA – PEDAGÓGUSI ATTITŰDÖK, TÍPUSOK
EDUCATION OF ROMANI CHILDREN – TEACHERS` ATTITUDES, TYPES

JAKAB JUDIT
Phd hallgató, Debreceni Egyetem, Magyarország/ Csíkszereda, Románia
jakjudit1234@gmail.com

DOI: 10.59357/ProSciRural.2022.2.03

2022. (VII. évfolyam) 2. lapszám. 53-78.

PDF
folyoirat-borito

Absztrakt

Jelen tanulmányban roma többségű osztályokban, iskolákban tanító pedagógusok attitűdjét vizsgáló kutatásom egy fejezetét mutatom be. Ezek a kutatási eredmények egy átfogóbb kutatás részét képezik, amelynek célja a pedagógusokkal készített interjúk alapján kirajzolódó pedagógusi attitűdök tipologizálása és ezeknek az értelmezése a társadalmi környezet és az iskolai kontextus keresztmetszetében. A kutatásba bevont pedagógusokkal készült
interjúbeszélgetések alapján három fő attitűdmintázat rajzolódott ki: a gyermekközpontú, a szabálytisztelő és a vívódó. A pedagógusok viszonyulásában különböző tényezők hatására ezeknek a típusoknak bizonyos dimenziói keverednek és különböző variációkban jelennek meg. A pedagógusok legnagyobb arányban a vívódó kategóriába tartoznak, akik
tulajdonképpen „vergődnek” a centralizált oktatási rendszer szűk mozgásterében, akik próbálnak tekintettel lenni a tanulók eltérő kulturális, szociális helyzetére, ugyanakkor megfelelni a tantervi előírásoknak, a szabályzatoknak, a vizsgarendszer elvárásainak is.

Kulcsszavak: roma tanulók, oktatás, pedagógusi attitűdök, típusok

Abstract

In this paper I present a chapter of my research on the attitudes of teachers in Roma-majority classrooms and schools. These research findings are part of a broader study. The aim of my research is to typologize the attitudes of teachers based on interviews conducted with them, and to interpret these attitudes in the context of the social environment (educational policy, majority-minority relations) and the school as an organization. Based on interviews with the
teachers involved in the research, I have distinguished three main patterns of attitudes: the child-centred, the rule-abiding and the conflicted. In the teachers' attitudes, certain dimensions of these types are blended by different factors. In the schools included in the research, most of the teachers interviewed belong to the “conflicted” category, who are essentially “floundering” in the narrow margins of the centralised education system, trying to take into
account the different cultural and social situations of the pupils, while at the same time trying to comply with the curriculum, the regulations and the expectations of the examination system.

Keywords: Roma pupils, education, teacher attitudes, types

Szakirodalom

    1. Bender-Szymanski, D. (2000): Learning through cultural conflict? A longitudinal analysis of German teachers’ strategies for coping with cultural diversity at school. European Journal of Teacher Education, 23(3). 229–250.
      https://doi.org/10.1080/02619760120049120
    2. Biró, A. Z. – Oláh, S. (2002): Roma népesség a székelyföldi településeken. In: Bodó, J. (szerk.): Helykeresők. Roma lakosság a Székelyföldön. Csíkszereda, KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, Pro-Print Könyvkiadó. pp. 11-48.
    3. Biró, A. Z. – Bodó, J. (2002): Öndefiníciós kísérletek helyi környezetben. In: Bodó, J. (szerk.): Helykeresők. Roma lakosság a Székelyföldön. Csíkszereda, KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, Pro-Print Könyvkiadó. pp. 137-168.
    4. Biró, A. Z. – Bodó, J. (2003): “Hát ezek kezdtek sokan lenni…” Magyarok és cigányok Korondon. In: Bakó, B. (szerk.): Lokális világok. Együttélés a Kárpát-medencében. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ. pp. 65–82.
    5. Biró, A. Z. – Sárosi-Blága, Á. (2017): Scriptek szerepe a rurális elitek roma népességhez való viszonyulásában. In: Biró, Z. Z. – Jakab, J. (szerk.): Tegnap és ma. Romakutatás a székelyföldi térségben. Csíkszereda, Státus Kiadó. pp. 126-140.
    6. Biró, A. Z. – Sárosi-Blága, Á. (2021): Scripts in Rural Élites’ Attitude as Narrative Barriers in the Hungarian–Roma Interethnic Relations in Szeklerland (Romania). Acta Univ. Sapientiae, Social Analysis, 11 (2021) 116–131.
      DOI: https://doi.org/10.2478/aussoc-2021-0007
    7. Donat, E. – Brandweiner, R. – Kerschbaum, J. (2009): Attitudes and the Digital Divide. Attitude Measurement to Predict Internet Usage https://doi.org/10.28945/427 (2019. 10.02).
    8. Eggen, P., Kauchak, D. (2010): Educational Psychology: Windows on Classrooms (8th Ed.) New Jersey: Pearson.
    9. Falus, I. – Golnhofer, E. (1989): A pedagógia és a pedagógusok: egy empirikus vizsgálat eredményei. Budapest, Akadémia Kiadó.
    10. Gagliardi, R. (1995): An integrated model for teacher training in a multicultural context. In Gagliardi, R. (Ed), Teacher Training and Multiculturalism: National Studies. Paris: UNESCO, International Bureau of Education.
    11. Guskey, T. R. – Passaro, P. D. (1994): Teacher efficacy: A study of construct dimensions. American Educational Research Journal, 31(3), 627–643. https://psycnet.apa.org/doi/10.2307/1163230
    12. Gagyi, J. (szerk.) (1996): Egy más mellett élés. A magyar–román, magyar–cigány kapcsolatokról. Csíkszereda, KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, Pro-Print Könyvkiadó.
    13. Hilgard, E. R. (1980): The Trilogy of Mind: Cognition, Affection and Conation. Journal of the History of the Behavioral Sciences, 16, 107-117. http://dx.doi.org/10.1002/1520-6696(198004)16:2<107
    14. Hopkins, D. – Reynolds, D. (2001): The Past, Present and Future of School Improvement: Towards the Third Age. British Educational Research Journal, Vol. 27, No. 4. Educational Effectiveness and Improvement: Developing New Theories and Methods. 459-475. https://doi.org/10.1080/01411920120071461
    15. Jakab, J. (2022): Hozzá tud-e járulni az iskola a magyar többségi és roma kisebbségi csoportok közötti társadalmi távolság csökkentéséhez? Székelyföldi pedagógusok percepciói. Iskolakultúra, 32(7), 18–35. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2022.7.18
    16. Jakab, J. (2020): Roma többségű osztályokban tanító pedagógusok szerepfelfogása in Pro Scientia Ruralis, 2020. 1–4. 35–54. https://psr.pahru.ro/images/psr/2020I-IV/PRS-2020-1-4%20-%2035-54.pdf
    17. Jakab, J. (2022): „Nem tudom, hogyan lehet rájuk hatást gyakorolni.” Pedagógusok a roma tanulók oktatásáról. Acta Medicinae Et Sociologica, 13(35), 71–88. https://doi.org/10.19055/ams.2022.11/29/4.
    18. Jakab, J. (2022): Informális megoldások a roma gyerekeket oktató pedagógusok iskolai gyakorlatában in Korunk (főszerk: Kovács Kiss György), Kiadja Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár 68-78. https://real.mtak.hu/216160/1/tarsadalom_iskola_kotet.pdf
    19. Jámbori, Sz. – Kőrössy, J. – Szabó, É. (2019): A reziliencia, az énhatékonyság, és az iskolai kötődés szerepe a szándékos önszabályozás folyamatában. Magyar Pedagógia 119. évf. 1. sz. 75–94. https://doi.org/10.17670/MPed.2019.1.75
    20. Liskó, I. (2001): A cigány tanulók és a pedagógusok. Iskolakultúra, Pécs, Molnár Nyomda és Kiadó KFT. 85-89.
    21. Messing, V. (2013): Az iskola mint szocializációs terep: kortárs kapcsolatok, tanárdiák
      viszony nemzetközi összehasonlításban. Esély, 24(2), 33–52.
    22. Mogyorósi, Zs. (2010): "Hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét célzó pedagógiai gyakorlatok és pedagógusi gondolkodás vizsgálata", doktori disszertáció, ELTE, Budapest
    23. N. Kollár, K – Szabó, É. (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó. Budapest
    24. Nagy, M. (2002): Cigány tanulók az iskolában. A tanárok beszélnek. Magyar Pedagógia, 102 (3). 301- 331.
    25. Németh Sz. – Cs. Czachesz E. – Gordon Győri J.(2014): Tanárok interkulturális nézetei és azok hatása az osztálytermi munkára: Hat fókuszcsoportos tanári beszélgetés elemzése. In: Gordon Győri J. (szerk.): Tanárok interkulturális nézetei és azok hatása az osztálytermi munkára: Kutatási eredmények. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 7–21.
    26. Oláh S. (1999): Gypsy-Hungarian Relations: A Study about the Gypsy Image of Majority Hungarians Livin gin Homoródalmás In: Zoltán A. Biró, József D. Lőrincz (ed.): Szeklerland in Transition. Essays in Cultural Anthropology, WAC- Center for Regional and Anthropological Research, Pro-Print, 279-289.
    27. Pajares, M. F. (1992): Teachers’ Beliefs and Educational Research: Cleaning Up a Messy Construct. Review of Educational Research, 62 (3). 307–332. https://doi.org/10.3102/00346543062003307
    28. Rios, FA (1996): Introduction. In: Rios, FA (ed.): Teacher thinking in cultural contexts. New York: SUNY Press.
    29. Rosenberg, M. J. , – Hovland, C. I. (1960): Cognitive, affective, and behavioral components of attitudes. In M. Rosenberg, C. Hovland, W. McGuir , R. Abelson, & J. Brehm (Eds.): Attitude organization and change, New Haven, CT: Yale University Press, 1-14.
    30. Smith, E. R. – Mackie, D. M. (2004): Szociálpszichológia. Budapest, Osiris Kiadó.
    31. Thomson, L. (2013): The perceptions of teaching staff about their work with gypsy, roma, traveller children and young people. e-theses repository. University of Birmingham Research Archive.
    32. Tschannen-Moran, M. – Woolfolk Hoy, A. – Hoy, W. K. (1998): Teacheefficacy: Its meaning and measure. Review of Educational Research, 68(2), 202–248. http://dx.doi.org/10.3102/00346543068002202
    33. Zachos, D. T. (2017): Teachers’ perceptions, attitudes and feelings towards pupils of Roma origin. International Journal of Inclusive Education · May 2017 https://doi.org/10.1080/13603116.2017.1326176?urlappend=%3Futm_source%3Dresearchgate.net%26utm_medium%3Darticle
    34. Zimmerman, B. J. (2000): Self-efficacy: An essential motive to learn. Contemporary Educational Psychology, 25, 82–91. https://doi.org/10.1006/ceps.1999.1016