PRO SCIENTIA RURALIS

PRO AGRICULTURA HARGITAE UNIVERSITAS ALAPÍTVÁNY

CSÍKI-MEDENCE MUNKAERŐPIACI HELYZETKÉPE
MAP OF THE LABOUR MARKET SITUATION IN THE BAZINUL CIUCULUI

SÁROSI-BLÁGA ÁGNES
KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja
agnesblaga@gmail.com

DOI: 10.59357/ProSciRural.2022.2.02

2022. (VII. évfolyam) 2. lapszám 79-95.

PDF
folyoirat-borito

Absztrakt

A tanulmány a Csíki-medence munkaerőpiaci helyzetét elemzi a Román Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai alapján, egyben szorosan kapcsolódva a székelyföldi és Csíki-medence kutatásaihoz. A tanulmány célja a vizsgált térségben meghatározó társadalmi és gazdasági folyamatok elemzése, kiemelten vizsgálva a vidéki községek esetében a munkaerőpiaci adatok alakulását. A kapott eredmények a Csíki-medence községeinek gazdasági teljesítményéről és versenyképességéről, annak munkaerőpiaci helyzetéről adnak betekintést, segítve a döntéshozókat, a helyi önkormányzatokat a munkaerőpiac feltárásában és a munkavállalást növelő beavatkozások megtervezésében. A vizsgálati eredmények arra mutatnak rá, hogy a községek többségében az elmúlt 10 évben nem történt jelentősebb változás a munkaerőpiacon. A községek lakosságához képest kevés az alkalmazottak és a regisztrált munkanélküliek száma is. A munkanélküliségi ráta alapvetően nem nagy, de mégis jelentős, a statisztikai szempontból nehezen mérhető, a nem regisztrált munkanélküliek (például háztartásbeliek, időszakosan külföldi munkát vállalók) és a feketén dolgozók aránya miatt.

Kulcsszavak: Csíki-medence, munkaerőpiac, változási trendek, községsoros adatok

Abstract

The study analyses the labour market situation in the Bazinul Ciucului based on the data of the Romanian National Statistical Office, closely linked to the research on Szeklerland and the Bazinul Ciucului. The aim of the study is to analyse the social and economic trends in the area under study, with a particular focus on the evolution of labour market data in rural municipalities. The findings will provide insights into the economic performance and competitiveness of the municipalities of the Bazinul Ciucului and its labour market situation, helping decision-makers and local authorities to explore the labour market and plan interventions to increase employment. The results show that in most municipalities there have been no major changes in the labour market over the last 10 years. Both the number of employed and the number of registered unemployed are low compared to the population of the municipalities. The unemployment rate is not high in principle, but it is still significant, due to the statistically difficult to measure share of the unemployed who are not registered (e.g. houseworkers, temporary foreign workers) and the share of the unemployed who are
working in the black economy.

Keywords: Bazinul Ciucului, labour market, trends of change, municipality-level data

Szakirodalom

  1. Almstedt, A. – Brouder, P. – Karlsson, S. – Lundmark, L. J. T. (2014): Beyond postproductivism: from rural policy discourse to rural diversity. In European Countryside, 4., 297-306. https://doi.org/10.2478/euco-2014-0016
  2. Bálint, B. (2006): Szakmai szintézis a székelyföldi térség 1989 utáni munkaerő-piaci helyzetével kapcsolatos kutatási programok és szakmai publikációk eredményei alapján. MTA Határon Túli Magyar Tudományos Ösztöndíjprogram Kuratóriuma. Kézirat. 45 p.
  3. Biró, A. Z. – Gagyi, J. (1995): Lázárfalva, Tusnád, Tusnádfürdő, Sepsibükszád, Torja települések általános jellemzése. 7-24. p. In: Jánosi, Cs.–Sólyom, L.(Szerk.): Csíki Zöld Füzetek 1995. I. Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület. Csíkszereda: Pro-Print Könyvkiadó. 186 p.
  4. Biró A. Z. (szerk.) (2012): A Hargita megyei fiatalok munkaerőpiaci integrációja. Csíkszereda, Státus Kiadó.
  5. Biró, A. Z. – Sárosi-Blága, Á. (2020): Embeddedness or Marginalization? Aspects for Analysing the Local Embeddedness of Innovative Agricultural Enterprises in Szeklerland. In Acta Universitatis Sapientiae, Social Analyses, 22.10. 77−93. DOI: https://doi.org/10.2478/aussoc-2020-0004
  6. Biró, A. Z. – Sárosi-Blága, Á. – Kovács, J.T. (2022): Changes in the Role of Agriculture from the Perspective of Innovative Agricultural Entrepreneurs. The Case of Szeklerland, Eastern Transylvania. In European Countryside 14(1):51-66. DOI: https://doi.org/10.2478/euco-2022-0003
  7. Bodó, J. (szerk.) (2022): Migráció és életforma a székelyföldi térségben. Átmenetek sorozat. Státus Kiadó, Csíkszereda.
  8. Bődy, P. – Kocziszky, Gy. (1999): A Csíki-medence fejlesztési stratégiája. (Kutatási jelentés) Miskolc-Csíkszereda. Kézirat.
  9. Gerli, P. – Navio Marco, J. – Whalley, J. (2022): What makes a smart village smart? A review of the literature. In Transforming Government: People, Process and Policy, Vol. 16 No. 3, 292-304. https://doi.org/10.1108/TG-07-2021-0126
  10. György, O. (2010): A terület- és településfejlesztés legfontosabb feladatai a Csíki- medencében. Doktori (PhD) értekezés. Debrecen. 236 p.
  11. Jánosi, Cs. – Sólyom, L. (Szerk.) (1995): Csíki Zöld Füzetek 1995. I. Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület. Csíkszereda: Pro-Print Könyvkiadó. 186 p.
  12. KAM (2004): Székelyföldi háztartásvizsgálat. KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja. Kézirat.
  13. KAM (2011): Székelyföldi háztartásvizsgálat. KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja. Kézirat.
  14. Koszta, Cs. (2004): Kistérségi szerveződési folyamat Hargita megyében (1998-2002). 229- 237 p. In: Bodó, J. (Szerk.): Székelyföldi mozaik. Térségi szociológiaitanulmányok. TÉRSÉG Könyvek. KAM-Regionális és Antropológiai Kutatások Központja. Csíkszereda: Pro-Print Könyvkiadó. 263 p.
  15. Laki, L. – Biró, A. Z. (2001): A globalizáció peremén. Kunhegyes térsége és a Csíki- medence az ezredfordulón. Budapest: MTA Politikai Tanulmányok Intézete. 338 p.
  16. Mátéffy, M. (2004): A Hargita megyei kistérségi szerveződési folyamat öt éve. 13-30. p. In: BIRÓ A. Z.–KOSZTA Cs.–MÁTÉFFY M. (Szerk.): Vidékfejlesztés Hargita megyében. Regionális Képzési Központ, Csíkszereda: Alutus Kiadó. 267 p.
  17. Nagy Z. – Tóth G. – Péter Zs. – Szendi D. – Pál Zs. – Leskó A. – Tóthné Kiss A. (2015): Smart Local Community kezdeményezések lehetőségei vidéki térségekben – Borsod-Abaúj-Zemplén megye három járásának példáján. In Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek, 2., 59-70.
  18. Naldi, L. – Nilsson, P. – Westlund, H. – Wixe, S. (2015): What is smart rural development? In Journal of Rural Studies 40, 90-101. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jrurstud.2015.06.006
  19. Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (2016): SocioRoMap. statisztikak.erdelystat.ro
  20. OECD [Organisation for Economic Co-operation and Development] (2006): Education at a Glance. https://www.oecd.org/education/skills-beyond-school/37376068.pdf (a letöltés ideje: 2022. december 6).
  21. Ploeg, J.D. van der. – Schneider, S. – Ye, J. (2015): Rural Development: Actors and Practices. In Research in Rural Sociology and Development, 22, 17-30. DOI: https://doi.org/10.1108/S1057-192220150000022001
  22. Sikos T. – Szendi D. (2021): Kialakulhatnak-e okos falvak az Abaúji térségben? In Tér és Társadalom – 35. évf., 3. szám, https://doi.org/10.17649/TET.35.3.3361
  23. Tóth G. – Nagy Z. – Péter Zs. – Szendi D. (2015): Smart City alkalmazások bevezetésének lehetőségei csereháti mintaterületen. In: Veresné Somosi M., Lipták K. (szerk.): IX. International Scientific Conference. A Gazdaságtudományi Kar megalapításának 25. évfordulója alkalmából. Miskolc, Lillafüred, 368-379.
  24. Wang, Q. – Luo, S. – Zhang, J. – Furuya, K. (2022): Increased Attention to Smart Development in Rural Areas: A Scientometric Analysis of Smart Village Research. In Land 11, 1362. https://doi.org/10.3390/ land11081362
  25. Woods, M. (2007): Engaging the global countryside: globalization, hybridity and the reconstitution of rural place. In Progress in Human Geography 31 (4), 485–507. DOI: https://doi.org/10.1177/0309132507079503