PRO SCIENTIA RURALIS

PRO AGRICULTURA HARGITAE UNIVERSITAS ALAPÍTVÁNY

RURÁLIS ÉRTÉKÜNK – AZ ÁLLATTERÁPIA
OUR RURAL VALUE THE ANIMAL THERAPY

VIRGINÁS ZOLNA
Debreceni Egyetem, Szociológia és Társadalompolitikai Doktori Program
zolna4@yahoo.com

2018. (III. évfolyam) 3-4. lapszám 74-85.

PDF
borito-18-3-4

Absztrakt

Vizsgálatok igazolták, hogy az állatasszisztált foglalkozások hatására endorfinok szabadulnak fel, normalizálódik a vérnyomás, oldódik a magány és a szomorúság érzése. Kutatási hipotéziseim bizonyítására tizennégy, szociálisan hátrányos helyzetű kisgyermeknek szerveztem állatasszisztált terápiával (AAT) és állatasszisztált aktivitással összekapcsolt, három hónapos időtartamú beavatkozást. Célom volt, hogy fejlesszem a már meglévő, a szociális szituációkban való boldoguláshoz szükséges kompetenciákat. A középpontban a különböző helyzetekben mutatott magabiztos viselkedés kialakítása, az önpercepció fejlesztése, a stresszmenedzsment és az érzelmek kezelése állt.

Kulcsszavak: állatterápia, hátrányos helyzetű gyerekek, standard kérdőívek, csoportmunka.

Abstract

Animal-assisted therapy (AAT) is a therapeutic intervention that involves animals in the treatment plan. It was discovered by the American psychologist Boris Levinson in 1960. Animals have positive effects on humans. The effects of human–animal interaction have been rigorously researched, showing a wide variety of benefits; under the influence of AAT activities, endorphins are released, blood pressure becomes normalized, and feelings of loneliness and sadness are reduced. The aim of this study was to determine how animals can improve children’s emotional and physical well-being.

Keywords: Animal assisted therapy, JEPO, CBCL, SDQ

Szakirodalom

  1. Borsos, B. (2007): Az ökofalu koncepciója és helye a fenntartható település- és vidékfejlesztésben. PhD értekezés, PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs, 207 p.
  2. Bagdy, E. – Telkes, J. (1999): Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
  3. Bernd, L. – Sabine, A. (2008): Csak bátran Til tigris. Medicina Kiadó, Győr.
  4. Comer, R. (2005): A lélek betegségei. Osiris Könyvkiadó, Budapest.
  5. Coren, S. (2002): Mancsnyomok. Gabo Könyvkiadó, Borsod.
  6. Heiman, M. (1967): The relationship between man and dog. Psychoanalytic Quarterly, 25, 568–585.
  7. Hines, L. (2003): Historical Perspectives on the Human–animal bond. American Behavioral Scientist, 47, 7–14.
  8. Illés, A. (2006): AI módszer a kutyás terápiában. http://mek.oszk.hu/03800/03851/index.phtml
  9. Kacsó, D. Á. (2009): Örökbefogadás és nevelőszülőség a segítő szakember szemével. Kolozsvári Egyetemi Kiadó.
  10. Kaduson, H. – Schaefer, C. (2009): 101 játékterápiás technika. Animula Kiadó, Budapest.
  11. Mester, Zs. (1999): Paletta. Infopress, Székelyudvarhely.
  12. Sátori, Á. (2007): Az állatokhoz való viszony a társas-társadalmi kapcsolatok rendszerében. ELTE, Budapest.