Szakirodalom

1. Basile, G. – Cavallo, A. (2020): Rural Identity, Authenticity, and Sustainability in Italian Inner Areas. Sustainability, 12:3, 1-22. https://doi.org/10.3390/su12031272
2. Benedek H. J. (1998): Turizmus és helyi társadalom. A faluturizmus esélyei a Székelyföldön egy konkrét példa tükrében. In: Fejős Z. (szerk): A turizmus mint kulturális Budapest: Néprajzi Múzeum, 103–110.
3. Biró A. Z. – Bodó J. (szerk.) (2016): Helyzetek és változások. Székelyföldi társadalomtudományi kutatások a DOMUS program támogatásával. Státus Kiadó, Csíkszereda.
4. Biró A. Z. – Gergely O. – Székely K. K. – Biró Z. Z. (2012/2019): Település – Érték – Versenyképesség. Lokális identitás és turisztikai versenyképesség összefüggései a székelyföldi térségben (2012) In: Bodó J. (szerk.) Vidék és Társadalom. DOMUS csoportos kutatási programok. KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, Státus Kiadó, Csíkszereda, 73-104.
5. Biró A. Z. – Krézsek E. – Ozsváth-Berényi H. – Aczél Zs. – Biró Z. Z. (2011/2019): Nemzeti identitás – lokális identitás – versenyképesség In. Bodó J. (szerk.) (2011) Vidék és társadalom. DOMUS csoportos kutatási programok. KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, Státus Kiadó, Csíkszereda, 9-38.
6. Biró A. Z. – Sárosi-Blága Á. (2020): Embeddedness or Marginalization? Aspects for Analysing the Local Embeddedness of Innovative Agricultural Enterprises in Szeklerland. Acta Universitatis Sapientiae Social Analysis 22 (10), 77-93.
7. Biró A. Z. – Székely K. K. (szerk.) (2010): Település – Arculat – Turizmus. Csíkszereda, Hargita Népe Kiadó
8. Biró A. Z. (2020): Székelyföld – Milyen vidék? Pro Scientia Ruralis, 5:1-4, 221-242.
9. Bodó J. – Biró A. Z. (2017): Szimbolikus térhasználat változó szerepben. Replika, 105. 147-161.
10. Bodó J. (szerk.) (2021): Szimbolikus térhasználat. Székelyföldi változatok. Csíkszereda: KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, Státus Kiadó.
11. Castéran, H. – Roederer, C. (2013): Does authenticity really affect behavior? The case of the Strasbourg ChristmasMarket. Tourism Management, 36. 153–163. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2012.11.012
12. Csapó J. (2001): A kulturális turizmus lehetőségei Székelyföldön. In: A kulturális térségek szerepe a regionális fejlesztésben. Válogatás a II. Székelyföld Konferencia előadásaiból. Csíkszereda: Székelyföld 2000 Munkacsoport. 266-274.
13. Erős L. (2013): Székelyföld vendéglátó egységeinek online marketingkommunikációs szokásai. Erdélyi Múzeum, 75:3, 128-141.
14. Gábos E. (2005): A fenntartható faluturizmus feltételei. Magyar Kisebbség, 9:3-4, 315-328.
15. Horváth A. – Nagy B. (2021): „Nemesi” turizmus Háromszéken? Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 6:4, 28-50. https://doi.org/10.15170/TVT.2021.06.04.03
16. Horváth A. (2003): Turizmus. In: Székelyföld – A Kárpát-medence régiói 1. (szerk.: Horváth Gy.) Pécs–Budapest: MTA RKK – Dialóg Campus Kiadó, 254–278.
17. Horváth A. (2008): Falusi turizmus – vidékfejlesztés. Korunk, 19:6, 31-36.
18. Horváth A. (2010): A területi turizmusfejlesztés lehetőségei a Székelyföldön. Doktori értekezés, Pécs.
19. Horváth A. (2010): Az etnicitás dilemmája a Székelyföld turizmusfejlesztésében. Tér és társadalom XXIV. 3.,147-162.
20. Horváth A. (2013): A turisztikai destináció-menedzsment szükségessége és feltételei Hargita megyében. Edutus Főiskola
21. Horváth A. (2013): Turizmusfejlesztés Székelyföldön – Hargita megyei szemszögből. Kolozsvár: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet.
22. Horváth A. (2015): A nemzeti identitásturizmus kreativitásigénye In: Rátz T. – Michalkó G. (szerk.): Kreativitás és innováció a turizmusban. Székesfehérvár – Budapest: Turizmus Akadémia 7. Kodolányi János Főiskola – MTA CSFK Földrajztudományi Intézet – Magyar Földrajzi Társaság, 151–167.
23. Kiss T. – Barna G. – Deák A. (2013): Székelyföldi turisztikai régió? Kérdőíves, fókuszcsoportos és statisztikai vizsgálat a székelyföldi turizmusról. Kolozsvár: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet.
24. Korsgaard, S. – Anderson, A. R. (2011): Enacting entrepreneurship as social value creation. International Small Business Journal 29 (2) 135-141.

DOI: 10.1177/0266242610391936

25. Kovách I. (2012): A vidék az ezredfordulón. A jelenkori magyar vidéki társadalom szerkezeti és hatalmi változásai. Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Argumentum.
26. Kovács E. (2022): Etnicitás az idegenvezetésben. Regio. Kisebbség Kultúra Politika Társadalom, 2. 140-176.
27. Kovács-Varga Sz. (2021): Reklámkampány Erdővidék turizmusáért. Szakdolgozat, Csíkszereda, Sapientia EMTE
28. Madaras SZ. (2013): A turisztika ágazati helyzete a regionális gazdaságban. Hargita megyei esettanulmány. Erdélyi Múzeum, 75. 117-127.
29. Marsden, T. – Murdoch, J. – Lowe, P. – Munton, R. – Flynn, A. (1993): Constructing the Countryside. London: University College London Press.
30. Mayer, H. (2020): Slow Innovation in Europeá’s Peripheral Regions: Innovation beyond Acceleration. In: Schlüsselakteure der Regionalentwicklung: Welche Perspektiven bietet Entrepreneurship für ländliche Räume? (eds.: Döringer, S. – Eder, J.) Wien: Verlag der Österreichische Akademie der Wissenschaften, 51. 8-21. https://doi.org/10.1553/ISR_FB051s8
31. Mérei F. (1989): Az utalás. Az élményközösség szemiotikai többlete. In: Mérei F.: Társ és csoport. Budapest: Akadémiai Kiadó, 264–288.
32. Mormont, M. (1990): Who is rural? Or how to be rural: towards a sociology of the rural. In: Rural Restructuring. Global processes and their responses. (eds.: Marsden, T. – Lowe, P. – Whatmore, S.) London: David Fulton Publishers, 21-44.
33. Nagy B. (2011): A turisztikai helymarketing Székelyföldön – az imázs- és márkahasználat tudományos megalapozása. Doktori értekezés, Pécs.
34. Nagy B. (2019) A turizmusmarketing online felületei Székelyföldön – összefüggések a valós forgalommal. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 4:3, 52-68. DOI: 10.15170/TVT.2019.04.03.04
35. Nenciu D. S. (2012): Marketing strategies for Tourism Development in Harghita County. “Ovidius” University Annals, Economic Sciences Series, 12:2, 844-848.
36. Ray, C. (1998). Culture, intellectual property and territorial rural development. Sociologia Ruralis, 38:1, 3-20. https://doi.org/10.1111/1467-9523.00060
37. Sárosi-Blága Á. (2017): Innováció, társadalmi beágyazódás, vidékfejlesztés In: Bíró, A Z. – Magyar F. (szerk.): A generációváltás esélyei: Agrárvállalkozók innovatív szerepe a székelyföldi térségben. Csíkszereda, Státus Kiadó, 40-54.
38. Sidali, K. L. – Hemmerling, S. (2014): Developing an authenticity model of traditional food specialties. British Food Journal, 116:11, 1692–1709.

DOI: 10.1108/BFJ-02-2014-0056

39. Sólyom A. – Bálint Gy. – Telegdy. B. (2014): Turisztikai potenciál a felcsíki térségben. Reconect Working Papers, 8:18. https://dx.doi.org/10.2139/ssrn.3298623
40. Steiner, C. – Reisinger, C. J. (2016): Understanding existential authenticity. Annals of Tourism Research 33:2, 299-318.
41. Székely K. K. (2016): Fejlesztési esélyek vidéki térségekben. Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány.
42. Székely K. K. (2021): Online Communication in the Tourism Sector in Times of Pandemic. In: Global Challenges – Local Answers. Interdependencies or Slobalisation? (eds.: Nagy B.) Kolozsvár: Risoprint, 1283–1294.
43. Székely K. K. (2022): Informális megoldások vidéki turisztikai szereplők gyakorlatában. In: Korunk. 33:10, 57-67.
44. Székely K. K. – Biró A. Z. (2022): Rurális identitás és turizmus – vállalkozók szemszögéből. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek. 19:2, 54-66. http://doi.org/10.32976/stratfuz.2022.20
45. Tofan, G. B. – Niță, A. (2014): Some Actual Aspects About the Tourism Accomodation in Harghita County. GeoJournal of Tourism and Geosites, 7:2, 158-167.
46. Tóth-Batizán E. E. (2020): A turisztikai piacszerkezete és etnikai turizmus Székelyföldön. Doktori értekezés, Budapest.
47. Tőzsért A. – Bánhidai Cs. (2016): Székelyföld turizmusa és turisztikai szervezeti rendszerének vizsgálata. Tér – Gazdaság – Ember, 4:3, 31-48.
48. Urry, J.(2002): The Tourist gaze. London: Sage Publications.
49. Vaida Sz. (2022) A turizmus fellendítése egy világjárvány árnyékában A Visit Harghita Family-Friendly tanúsítvány szerepe a Hargita megyei turisztikai vállalkozók életében. Szakdolgozat, Csíkszereda, Sapientia EMTE
50. Vand der Ploeg, J. D. – Renting, H. – Brunori, G. – Knickel, K. – Mannion, J. – Marsden, T. – De Roest, K. – Sevilla-Guzmán, E. – Ventura, F. (2000): Rural Development: From Practices and Policies towards Theory. Sociologia Ruralis, 40:4, 391–408. DOI: 1111/1467-9523.00156

51. Vanclay, F. – Enticott, G. (2011): The role and functioning of cultural scripts in farming and agriculture. Sociologia Ruralis 51(3), 256-271. https://doi.org/10.1111/j.1467-9523.2011.00537.x
52. Vofkori L. (2001): A turizmus, mint gazdaságszervező tényező Székelyföldön. In: A kulturális térségek szerepe a regionális fejlesztésben. Válogatás a II. Székelyföld Konferencia előadásaiból. Csíkszereda: Székelyföld 2000 Munkacsoport. 88-95.
53. Vofkori L. (2001): Székelyföld turisztikai vonzerői A kulturális térségek szerepe a regionális fejlesztésben. Válogatás a II. Székelyföld Konferencia előadásaiból. Csíkszereda: Székelyföld 2000 Munkacsoport. 126-135.
54. Woods, M. (2007): Engaging the global countryside: globalization, hybridity and the reconstitution of rural place. Progress in Human Geography, 31:4, 485 – 507. https://doi.org/10.1177/0309132507079503

***Hargita megye turizmusfejlesztési stratégiája 2009

***Hargita megye turisztikai stratégiája 2020-2027

***Székelyföld turisztikai szervezeti rendszerének vizsgálata 2016. A Kárpát-medencei turisztikai desztináció menedzsment rendszer fejlesztésére irányuló javaslat mintaprojektje – Kutatási  jelentés

***Csíksomlyói búcsú turisztikai vizsgálata 2016 – Kutatási jelentés